Teljesen átírják a reklámadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első öt hónapjában 0, azután 9 százalékos lesz az adó kulcsa. A 100 milliós adóalap alatti adómentesség megmaradna, saját reklám után nem kell majd adózni.


A kormány az Európai Bizottság korábbi döntése nyomán újraírta a reklámadó szabályozását – erről tanúskodik az Országgyűlés honlapján megjelent friss törvényjavaslat.

Ennek értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0 százalék; 2017. június 1-jétől pedig 9 százalék.

A törvényjavaslat kiegészíti a reklámadó szabályait egy önálló alcímmel, amely az Európai Bizottság vonatkozó (C(2016) 6929 final) határozatának végrehajtását tartalmazza. E szerint a reklámadót fizető adóalanyok által a 2017. május 31-ig lezárt (2014-től kezdődő) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek visszatérítését az arra jogosultak kérhetik a NAV-tól. A törvényjavaslat szerint a 2017. május 31-ig lezárt adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.

További kedvező változás az adózók számára, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles a törvényjavaslat elfogadása esetén.

Bérmozaik 2017

 Jöjjön el előadásunkra és felkészült előadóink segítségével megismerheti az szja, a járulékfizetés, a tb ellátások, és a munkaügyi szabályok változásait.

Időpont:  2017.04.20.

Részvételi díj: 9.990 Ft + áfa

További részletek >>

A kisebb cégek számára fontos, hogy a 100 millió forintnál kevesebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben sem kell reklámadót fizetniük: az adómentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.

Az uniós szabályok szerint már korábban is módosított reklámadó hatályos szabályozása szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

Mint arról lapunk is beszámolt, 2016. novemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak.

„A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól. Tekintettel az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására, a Nemzetgazdasági Minisztérium reklámadó módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében.

„A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -,  nem kell reklámadót fizetni.  A Bizottság rosszallása ellenére a törvényjavaslat legfőbb célja az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük” – áll a minisztérium közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.