Transzferár bírósági jogesetek - 3. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2016-ban az Adóhatóság a kapcsolt vállalkozások közötti költség, ráfordítás elszámolására, a transzferár képzés gyakorlatának ellenőrzésére is összpontosít, mint kiemelt ellenőrzési terület. Cikksorozatunk befejező részében rámutatunk arra, hogy nem mindig egyértelmű a vállalatközi összetett tranzakciók értelmezése.

Tőkeáttételes vállalatfelvásárlás

A felperes, mint ún. projekttársaság, egy olyan tőkeáttételes vállalatfelvásárlási műveletben (leveraged buyout = LBO ügyletben) vett részt, melyben az volt a feladata, hogy a felvásárlás rajta keresztül, a közreműködésével bonyolódjon. Az ehhez általa felvett bankkölcsönt, a holland anyacégtől kapott tőkét és kölcsönt továbbította az olasz T. I. nevű ugyancsak projektcégnek, aki ez által kölcsönből finanszírozott kölcsönhöz jutott, miáltal lehetővé vált a céltársaságok megvásárlása. 

Az adóhatóság megállapította, hogy az adózó az ún. konzorciális hitelszerződésben foglaltak teljesítésével rendeltetésellenes joggyakorlást nem valósított meg, ez ugyanis a független bankkonzorcium által megkövetelt szerződési feltételek kapcsán fel sem merülhet. A bank ugyanis kötelezően előírta az adózó számára a pénzintézeti kölcsön továbbítását az olasz társaságnak, miáltal az adóhatóság az adózó B. Bank hitellel kapcsolatos költségelszámolásait elfogadta. Ugyanakkor a konzorciális hitelszerződés nem tartalmazott a csoporton belüli kölcsönszerződésekre vonatkozóan semmilyen konkrét feltételt. A csoporton belüli kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök elosztása az adózó által benyújtott dokumentumok alapján is a tulajdonosi kör és nem a bank által volt meghatározott. 

Mindezek alapján az alperes /részben eltérő indokolás mellett/ tartotta fenn az elsőfokú hatóság azon döntését, amely a banki kölcsönügyleteken kívül eső, cégcsoporton belüli kölcsönügyletekhez kapcsolódóan az adózónál elszámolt pénzügyi veszteséget - költségelszámolást, kamat árfolyamvesztést - adóalap növelő tételként írta elő, hivatkozással a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.tv.) 8. § (1) bekezdés d) pontjára és a 3. számú melléklet 4. pontjára.

A felperes elmarasztalása arra hivatkozással történt, hogy az általa meghozott „áldozat” nincs összefüggésben vállalkozási tevékenységével, illetve nincs összhangban az ésszerű gazdálkodás követelményével. Felperes álláspontja szerint azonban nem lehet alapos ez a megállapítás a konkrét eset konkrét körülményeinek kielégítő tisztázása és az abból levonható megfelelő következtetések nélkül. 

Ha részletesen szeretné megismerni a helyi adók változásait,
akkor ezt most szakértő előadókkal konzultálva teheti meg képzésünkön. Részletekért kattintson >>>

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a bíróságnak elsősorban abban kellett állást foglalnia, hogy az adózó által az olasz T. I. projekt cégnek adott kölcsön a konzorciális hitelszerződésnek elválaszthatatlan részét képezi-e, hiszen ebben az esetben osztja annak jogi sorsát. Kifejtette a bíróság, hogy megállapítható - figyelemmel a konzorciális hitelszerződésnek a holdingvállalat megfogalmazására -, hogy a szerződés erre nem terjedt ki, azt nem foglalta magába, a projekt társaságok közötti kölcsönszerződés nem elválaszthatatlan része a konzorciális hitelszerződésnek. Így helyesen hivatkozott az adóhatóság a Tao.tv. 8. § (1) bekezdésére, és a 3. számú melléklet 4. pontjára. 

A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint az adóhatóság megállapítása nélkülözi a jogi alapot, és ezt a bíróság ítélete sem küszöbölte ki. A bíróság is figyelmen kívül hagyta a valós gazdasági folyamatokat, a struktúra egészét, csak egyes részeket emelt ki és értékelt összefüggésükből kiragadva. Így a projekt társaságok közötti kölcsönt, az olasz projekttársaság részesedése megemelkedését, és a magyar projekttársaság gazdasági tartalom nélküli tevékenységét, de nem vette figyelembe például a kölcsön pusztán technikai jellegét, melyből fakadó követelés beszámításra került a magyar céltársaság vételárába. Felperes szerint a bíróság nem helytállóan fogalmazta meg a jogvita tárgyát, az helyenként iratellenes, a bíróság által felhozott ítéleti érvek nem helytállóak. Az anyavállalati kölcsön elválaszthatatlan a bankkölcsöntől nem pedig a vállalatközi, így a bíróság valójában nem a tényleges kérdésről döntött.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos. Jelen ügyben az elé tárt iratokból, adatokból megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a tőkeáttételes vállalatfelvásárlással kapcsolatos kérdésben helytálló volt.

A tőkeáttételes vállalatfelvásárlással összefüggésben a Kúria rögzíti, hogy láthatóan az eljárt hatóságok is keresték az ügy helyes jogi minősítését, hiszen az elsőfokú hatóság által felállított /a transzferárral kapcsolatos, a Tao.tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt/ koncepciót utóbb módosították. A Kúria rámutat arra, hogy az ún. tőkeáttételes vállalatfelvásárlás (LBO) szisztémát a magyar jog is ismeri, illetőleg nem tiltja. Ennek a vállalatfelvásárlásnak vannak egyszerűbb és bonyolultabb változatai. Jelen esetben az ügylet országhatárokon átnyúló komplikáltabb megoldású volt. E felvásárlási technika lényegi elemei, hogy a vételár nagy része hitelből áll, a felvásárolt vállalatot kivezetik a szabályozott piacról, és a felvásárlás céljára speciális társaságot alapítanak. 

Az ún. projekttársaság megalakítása jegyzett tőkével és tagi kölcsönnel történik, létrehozva ezzel az önerőt, amely bevonja kiegészítésként a külső forrásokat /kölcsönszerződés kötése vagy kötvények kibocsátása által/. E miatt válik tőkeáttételessé a felvásárlás, ez a fogalom nélkülözhetetlen tartalmi eleme. A tőkeáttételes vállalatfelvásárlást el lehet képzelni projekttársaság nélkül is, de idegen források bevonása nélkül nem. Ezt követi a céltársaság felvásárlása a projekttársaság által, majd pedig a céltársaság és a projekttársaság egyesülése. Ezek a lépések lényegében jelen jogügyletben is megfigyelhetők voltak, a fő cél az olasz társaság kivásárlása volt. A felperes azért jött létre, hogy ebben a konstrukcióban projekttársaság legyen, nem voltak még tartalékai, új cég volt, szüksége volt kölcsönre. A kölcsönadás szembe állításra került az adásvétellel, és bár nem egy időben történtek, kioltották egymást, azaz tehát egymásba folyó, egymást feltételező folyamatok voltak. 

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az alperesi határozat azért nem volt megfelelő, mert kiemelt a konstrukcióból egy elemet, amit önmagában próbált értelmezni, hozzá kapcsolva a két projekttársaság közötti kölcsönt ugyancsak kiragadva a finanszírozási folyamatból. A Kúria osztja a felperes álláspontját abban, hogy a jogügyletet komplexen vizsgálva, érthető volt a kölcsönadás, nem állapítható meg a Tao.tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ésszerű gazdálkodás követelményének megsértése. A projektcég megalakítása az LBO-ban rejlő előnyök kiaknázása érdekében történt, az volt a célja, hogy a felvásárlás rajta keresztül bonyolódjon, ez volt a létrehozásának értelme, e cél nélkül nem is létezne. Minden olyan költséget, amely összefüggésben állt a felvásárlás sikeres végrehajtásával a T. H., mint projektcég érdekében is felmerülő költségnek kell tekinteni. 

Összefoglalás

A felperes adóalapját azzal a kamattal emelte meg az adóhatóság, melyet az anyavállalattól kapott kölcsön után fizetendő kamatként elszámolt. Ez azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapján nem tehető vitássá. A felvásárlás a felperes érdeke is volt, hiszen létezésének ez adott értelmet, azaz e vállalatcsoporton belüli ügyletekkel érte el rendeltetését. A fentiek okán a Kúria a tőkeáttételes vállalatfelvásárlás kérdésében az elsőfokú ítéletet és az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, e kérdésben az alperest új eljárásra kötelezte.

Határozatszám: Kfv.I.35.417/2014/5.szám

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő - Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • jog, kalapács

    A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében kiemelt fontosságú a kockázatelemzés elvégzése. Összeállításunkban egy bírósági eset alapján bemutatunk néhány olyan szempontot, amelyek jelentős kockázattal járhatnak, ha figyelmen kívül hagyják azokat.

  • Fotó: PuzzlePix

    A szokásos piaci árazással kapcsolatos bírósági jogesetekben nem bővelkedünk Magyarországon. Cikksorozatunkban az elmúlt néhány évből bemutatunk néhány speciális esetet, amelyben a Kúria döntést hozott. Az első részben a kapcsolt vállalkozások közötti védjegyhasználatról lesz szó.

  • számológép

    A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.

  • adoellenör

    Az elmúlt 10 évben sokat változtak a transzferár-ellenőrzések. Eleinte a dokumentáció hiánya miatt kiszabható mulasztási bírság megszerzése volt az adóhatóság célja, majd a dokumentáció mélységi vizsgálata és az összehasonlító adatok támadása révén igyekeztek javítani az adófizetési morált, néhány hete pedig ismét új irányból fúj a szél…

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.