Transzferár bírósági jogesetek - 3. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2016-ban az Adóhatóság a kapcsolt vállalkozások közötti költség, ráfordítás elszámolására, a transzferár képzés gyakorlatának ellenőrzésére is összpontosít, mint kiemelt ellenőrzési terület. Cikksorozatunk befejező részében rámutatunk arra, hogy nem mindig egyértelmű a vállalatközi összetett tranzakciók értelmezése.

Tőkeáttételes vállalatfelvásárlás

A felperes, mint ún. projekttársaság, egy olyan tőkeáttételes vállalatfelvásárlási műveletben (leveraged buyout = LBO ügyletben) vett részt, melyben az volt a feladata, hogy a felvásárlás rajta keresztül, a közreműködésével bonyolódjon. Az ehhez általa felvett bankkölcsönt, a holland anyacégtől kapott tőkét és kölcsönt továbbította az olasz T. I. nevű ugyancsak projektcégnek, aki ez által kölcsönből finanszírozott kölcsönhöz jutott, miáltal lehetővé vált a céltársaságok megvásárlása. 

Az adóhatóság megállapította, hogy az adózó az ún. konzorciális hitelszerződésben foglaltak teljesítésével rendeltetésellenes joggyakorlást nem valósított meg, ez ugyanis a független bankkonzorcium által megkövetelt szerződési feltételek kapcsán fel sem merülhet. A bank ugyanis kötelezően előírta az adózó számára a pénzintézeti kölcsön továbbítását az olasz társaságnak, miáltal az adóhatóság az adózó B. Bank hitellel kapcsolatos költségelszámolásait elfogadta. Ugyanakkor a konzorciális hitelszerződés nem tartalmazott a csoporton belüli kölcsönszerződésekre vonatkozóan semmilyen konkrét feltételt. A csoporton belüli kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök elosztása az adózó által benyújtott dokumentumok alapján is a tulajdonosi kör és nem a bank által volt meghatározott. 

Mindezek alapján az alperes /részben eltérő indokolás mellett/ tartotta fenn az elsőfokú hatóság azon döntését, amely a banki kölcsönügyleteken kívül eső, cégcsoporton belüli kölcsönügyletekhez kapcsolódóan az adózónál elszámolt pénzügyi veszteséget - költségelszámolást, kamat árfolyamvesztést - adóalap növelő tételként írta elő, hivatkozással a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.tv.) 8. § (1) bekezdés d) pontjára és a 3. számú melléklet 4. pontjára.

A felperes elmarasztalása arra hivatkozással történt, hogy az általa meghozott „áldozat” nincs összefüggésben vállalkozási tevékenységével, illetve nincs összhangban az ésszerű gazdálkodás követelményével. Felperes álláspontja szerint azonban nem lehet alapos ez a megállapítás a konkrét eset konkrét körülményeinek kielégítő tisztázása és az abból levonható megfelelő következtetések nélkül. 

Ha részletesen szeretné megismerni a helyi adók változásait,
akkor ezt most szakértő előadókkal konzultálva teheti meg képzésünkön. Részletekért kattintson >>>

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a bíróságnak elsősorban abban kellett állást foglalnia, hogy az adózó által az olasz T. I. projekt cégnek adott kölcsön a konzorciális hitelszerződésnek elválaszthatatlan részét képezi-e, hiszen ebben az esetben osztja annak jogi sorsát. Kifejtette a bíróság, hogy megállapítható - figyelemmel a konzorciális hitelszerződésnek a holdingvállalat megfogalmazására -, hogy a szerződés erre nem terjedt ki, azt nem foglalta magába, a projekt társaságok közötti kölcsönszerződés nem elválaszthatatlan része a konzorciális hitelszerződésnek. Így helyesen hivatkozott az adóhatóság a Tao.tv. 8. § (1) bekezdésére, és a 3. számú melléklet 4. pontjára. 

A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint az adóhatóság megállapítása nélkülözi a jogi alapot, és ezt a bíróság ítélete sem küszöbölte ki. A bíróság is figyelmen kívül hagyta a valós gazdasági folyamatokat, a struktúra egészét, csak egyes részeket emelt ki és értékelt összefüggésükből kiragadva. Így a projekt társaságok közötti kölcsönt, az olasz projekttársaság részesedése megemelkedését, és a magyar projekttársaság gazdasági tartalom nélküli tevékenységét, de nem vette figyelembe például a kölcsön pusztán technikai jellegét, melyből fakadó követelés beszámításra került a magyar céltársaság vételárába. Felperes szerint a bíróság nem helytállóan fogalmazta meg a jogvita tárgyát, az helyenként iratellenes, a bíróság által felhozott ítéleti érvek nem helytállóak. Az anyavállalati kölcsön elválaszthatatlan a bankkölcsöntől nem pedig a vállalatközi, így a bíróság valójában nem a tényleges kérdésről döntött.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos. Jelen ügyben az elé tárt iratokból, adatokból megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a tőkeáttételes vállalatfelvásárlással kapcsolatos kérdésben helytálló volt.

A tőkeáttételes vállalatfelvásárlással összefüggésben a Kúria rögzíti, hogy láthatóan az eljárt hatóságok is keresték az ügy helyes jogi minősítését, hiszen az elsőfokú hatóság által felállított /a transzferárral kapcsolatos, a Tao.tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt/ koncepciót utóbb módosították. A Kúria rámutat arra, hogy az ún. tőkeáttételes vállalatfelvásárlás (LBO) szisztémát a magyar jog is ismeri, illetőleg nem tiltja. Ennek a vállalatfelvásárlásnak vannak egyszerűbb és bonyolultabb változatai. Jelen esetben az ügylet országhatárokon átnyúló komplikáltabb megoldású volt. E felvásárlási technika lényegi elemei, hogy a vételár nagy része hitelből áll, a felvásárolt vállalatot kivezetik a szabályozott piacról, és a felvásárlás céljára speciális társaságot alapítanak. 

Az ún. projekttársaság megalakítása jegyzett tőkével és tagi kölcsönnel történik, létrehozva ezzel az önerőt, amely bevonja kiegészítésként a külső forrásokat /kölcsönszerződés kötése vagy kötvények kibocsátása által/. E miatt válik tőkeáttételessé a felvásárlás, ez a fogalom nélkülözhetetlen tartalmi eleme. A tőkeáttételes vállalatfelvásárlást el lehet képzelni projekttársaság nélkül is, de idegen források bevonása nélkül nem. Ezt követi a céltársaság felvásárlása a projekttársaság által, majd pedig a céltársaság és a projekttársaság egyesülése. Ezek a lépések lényegében jelen jogügyletben is megfigyelhetők voltak, a fő cél az olasz társaság kivásárlása volt. A felperes azért jött létre, hogy ebben a konstrukcióban projekttársaság legyen, nem voltak még tartalékai, új cég volt, szüksége volt kölcsönre. A kölcsönadás szembe állításra került az adásvétellel, és bár nem egy időben történtek, kioltották egymást, azaz tehát egymásba folyó, egymást feltételező folyamatok voltak. 

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az alperesi határozat azért nem volt megfelelő, mert kiemelt a konstrukcióból egy elemet, amit önmagában próbált értelmezni, hozzá kapcsolva a két projekttársaság közötti kölcsönt ugyancsak kiragadva a finanszírozási folyamatból. A Kúria osztja a felperes álláspontját abban, hogy a jogügyletet komplexen vizsgálva, érthető volt a kölcsönadás, nem állapítható meg a Tao.tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ésszerű gazdálkodás követelményének megsértése. A projektcég megalakítása az LBO-ban rejlő előnyök kiaknázása érdekében történt, az volt a célja, hogy a felvásárlás rajta keresztül bonyolódjon, ez volt a létrehozásának értelme, e cél nélkül nem is létezne. Minden olyan költséget, amely összefüggésben állt a felvásárlás sikeres végrehajtásával a T. H., mint projektcég érdekében is felmerülő költségnek kell tekinteni. 

Összefoglalás

A felperes adóalapját azzal a kamattal emelte meg az adóhatóság, melyet az anyavállalattól kapott kölcsön után fizetendő kamatként elszámolt. Ez azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapján nem tehető vitássá. A felvásárlás a felperes érdeke is volt, hiszen létezésének ez adott értelmet, azaz e vállalatcsoporton belüli ügyletekkel érte el rendeltetését. A fentiek okán a Kúria a tőkeáttételes vállalatfelvásárlás kérdésében az elsőfokú ítéletet és az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, e kérdésben az alperest új eljárásra kötelezte.

Határozatszám: Kfv.I.35.417/2014/5.szám

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő - Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • jog, kalapács

    A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében kiemelt fontosságú a kockázatelemzés elvégzése. Összeállításunkban egy bírósági eset alapján bemutatunk néhány olyan szempontot, amelyek jelentős kockázattal járhatnak, ha figyelmen kívül hagyják azokat.

  • Fotó: PuzzlePix

    A szokásos piaci árazással kapcsolatos bírósági jogesetekben nem bővelkedünk Magyarországon. Cikksorozatunkban az elmúlt néhány évből bemutatunk néhány speciális esetet, amelyben a Kúria döntést hozott. Az első részben a kapcsolt vállalkozások közötti védjegyhasználatról lesz szó.

  • számológép

    A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.

  • adoellenör

    Az elmúlt 10 évben sokat változtak a transzferár-ellenőrzések. Eleinte a dokumentáció hiánya miatt kiszabható mulasztási bírság megszerzése volt az adóhatóság célja, majd a dokumentáció mélységi vizsgálata és az összehasonlító adatok támadása révén igyekeztek javítani az adófizetési morált, néhány hete pedig ismét új irányból fúj a szél…

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Brexit

    Az EU-ból való kilépésre szavaztak a britek, de mire számíthatnak azok a magyarok, akik a szigetországban dolgoznak? 

  • 2017

    Megjelent a személyi jövedelemadót (Szja) érintő változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvény, amely a béren kívüli juttatásokon túl is több fontos módosítást léptet hatályba.

  • London

    Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.

  • InfoTandem_cafeteria

    A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben. Az InfoTandem infografikája.

  • Fotó: shutterstock

    Minden adózó számára, aki az adófizetési kötelezettségének nem tud határidőben eleget tenni, fontos jogintézmény a fizetési könnyítés és adómérséklés, amelynek során az adóhatóság méltányos eljárás lefolytatására köteles. A mérlegelési jogkörét azonban kizárólag a jogszabály által biztosított keretek között gyakorolhatja a konkrét körülmények alapján.