Transzferár: így döntött a bíróság - 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A szokásos piaci árazással kapcsolatos bírósági jogesetekben nem bővelkedünk Magyarországon. Cikksorozatunkban az elmúlt néhány évből bemutatunk néhány speciális esetet, amelyben a Kúria döntést hozott. Az első részben a kapcsolt vállalkozások közötti védjegyhasználatról lesz szó.

Védjegyhasználat ellenértéke

A vizsgált társaság védjegyek forgalmazásával foglalkozik, tulajdonosa 97%-ban egy luxemburgi, 3%-ban egy Egyesült Királyságbeli társaság. E két társaság 100%-os tulajdonosa egy barbadosi cég. A barbadosi anyavállalat a védjegyek bejegyzett tulajdonosa, amely a védjegyek használati jogának 49%-át a vizsgált társaságnak, 51%-át a luxemburgi társaságnak adta át felhasználási szerződés keretében. A luxemburgi cég az 51%-os használati jogát tőke hozzájárulásként tovább engedélyezte a vizsgált társaság (felperes) részére. A felperes az ekként megszerzett 100%-os védjegyjogok használatát egy évre az I. L. Ltd. (a továbbiakban: Ltd.) számára engedélyezte.

Az Ltd. tényleges bevételei arányában fizetett jogdíjat a felperesnek, míg a felperes a védjegyjogok használati jogának ellenértékeként ún. PEC-t (elsőbbségi kötvényt) bocsátott ki az átadó társaságok felé. A felperes védjegy-forgalmazási tevékenységének sajátossága az volt, hogy míg az Ltd-től származó bevétele annak a tárgyévben ténylegesen elért bevétele alapján került meghatározásra, addig kiadása fix volt, mert az üzleti év elején rögzítették a PEC-ek értékét, melyek azt követően nem voltak módosíthatók. A felperes és az Ltd. között létezett az ár megállapítására transzferár nyilvántartás, addig a Barbados és a Luxemburg felé történt elszámolásra nem.

Az adóhatóság transzferár nyilvántartás hiánya okán vizsgálta a felek között alkalmazott árak természetét és azt állapította meg, hogy az elszámolás nem a szokásos piaci áron történt. Emiatt a Luxemburg és a Barbados felé fizetendő védjegyhasználati jogok ellenértékét az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer elfogadásával, a tőkeköltség súlyozott átlagának alkalmazásával állapította meg (WACC mutató). Ezt a mértéket 2006 üzleti érvben a cégcsoport szinten alkalmazott 12%-os tőkeköltség kamatlábbal megegyezően állapította meg.

Ennek alapján 2005. április 8. és 2006. február 28-ai időszakra csökkentette a védjegybeszerzésekre fordított összeget, ezáltal a társasági adóalapot 209.357.000 millió Ft-tal megemelte, és a felperes terhére 33.497.000 Ft társasági adóhiányt állapított meg. Az adóhiány után 16.748.000 Ft adóbírságot és 1.885.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A transzferár nyilvántartási kötelezettség elmulasztása pedig 3.000.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta a felperest.

Hangsúlyozta, hogy a felperes védjegyjog ügyletei kapcsolt felek között valósultak meg, az árbevétel és a költségoldal piaci jellege nem támasztható megbízhatóan alá, így az ügyletek közötti haszonkulcs az egyetlen összehasonlítható érték. A fizetendő védjegy-használati díjak összegét a felek semmilyen számítással nem támasztották alá, a kialakított fizetési konstrukció miatt a felperes viselt minden kockázatot. Erre figyelemmel a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao.tv.) 18. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság határozta meg a felek közötti elszámolás alapjául szolgáló szokásos piaci árat.

A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozatot a mulasztási bírság kiszabását meghaladó részében az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői, és a felperes által benyújtott szakértői vélemények alapján rögzítette, hogy a WACC mutató a haszonkulcs mértékének meghatározására nem alkalmas. Abban egyetértett az alperessel, hogy a szokásos piaci ár körében választott ún. ügyleti nettó nyereségén alapuló módszer (TNMM) megfelelő volt, ugyanakkor a WACC mutató alkalmazása nem. Hangsúlyozta, hogy a WACC mutató rövidtávú, egy éves hozam mérésére nem megfelelő. Rögzítette azt is a magánszakértői vélemény alapján, hogy a piaci ár egy ártartomány, nem egy konkrét absztrakt ár, ily módon nincs egy konkrét ár, melytől eltéréseket lehetne megállapítani. Véleménye szerint egy ártartományt kell bemutatni, amelyhez képest kell vizsgálni a felperesi számítás megfelelőségét és ennek következményeképpen az adóbevallási adatok helytállóságát.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését nem támadva, de azzal, hogy az új eljárásban a perbeli igazságügyi szakértő szakvéleményének alapulvételével kelljen meghatároznia szokásos piaci árat. Az alperes elfogadta, hogy a WACC mutató alkalmazása nem megfelelő, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az ügyben kirendelt igazságügyi szakértő meghatározta, hogy mi a legmegfelelőbb számítási mód a szokásos piaci ár meghatározására, ezt az egy éves lejáratú állampapír piaci referenciahozamok figyelembevételével a szerződéskötés hónapjára vonatkoztatva 7,22%-ban rögzítette. A bíróság ítélete nem indokolja, hogy miért nem fogadja el az igazságügyi szakértő szakvéleményéből a legalább 7,22%-os mértékű haszon összegét, csak arra utal, hogy egy piaci ártartományt kell meghatározni. Hangsúlyozta, hogy az igazságügyi szakértői vélemény szakszerű és megalapozott, annak alapulvételével az új eljárásban megállapítható a Tao.tv. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adózás előtti eredményt növelő összeg.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Összefoglalás

A perbeli esetben a felperes a szokásos piaci ár meghatározásához használt ún. WACC mutató alkalmazásának megfelelőségét vitatta és ennek megítélésére kérte igazságügyi szakértő bevonását. A perben kirendelt igazságügyi szakértő a felperes által beszerzett magánszakértői véleménnyel egyezően állapította meg, hogy ez a mutató nem alkalmas az éves időtáv vizsgálatára, ezzel összefüggésben a szokásos piaci ár meghatározására. Az igazságügyi szakértői vélemény bíróság által feltett kérdésre határozott meg egy haszonkulcs mértéket olyan mutató alapján, amely az alperesi határozat és a revízió tárgyát nem képezte.

Annak megállapítása, hogy a Tao.tv. 18. § (2) bekezdés d) pontjában említett ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer alkalmazásával a hozam értékének meghatározására vonatkozóan milyen számítást alkalmaz az alperes, neki kell elsődlegesen határozatában kidolgoznia. E tekintetben a határozatban arra is ki kell térnie, hogy melyik piac jellemzőit veszi alapul a felperes tevékenységének specifikációi alapján.

Erre figyelemmel a Kúria a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó elsőfokú bírósági megállapításokat az ítéletből mellőzi, rögzíti, hogy az alperesnek kell a Tao.tv. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti módszerrel egy ártartományon belül meghatározni a százalékmértékre vonatkozó számítását.

A fenti elvek mentén a Kúria rögzíti, hogy az adóhatósági határozat ugyan a módszer megválasztása tekintetében nem jogszabálysértő, de az azon belül alkalmazott százalékmérték és alkalmazott mutató a szokásos piaci ár meghatározására nem volt megfelelő, ezért az alperesi határozat jogszabálysértő volt, így helytálló a jogerős ítéletnek az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó döntése.

Határozatszám: Kfv.I.35.774/2014/6.szám

A cikk szrzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.