Transzferár: zsebre megy
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy korábbi, már 2010-től érvényes szabályt elevenít fel legfrisebb bejegyzésében az ABT Treuhand blogja, amelynek hatása adott esetben jelentős lehet a társasági adóra.
Kapcsolt vállalkozások között gyakran megesik, hogy egymással üzletelnek. Az árat nem teljesen szabadon állapíthatják meg, figyelembe kell venniük, hogy egymástól független üzleti partnerek hasonló helyzetben hogyan állapodnának meg. A piaci árat egy transzferár dokumentációban rögzíteni is kell.
A piaci ár dokumentáció készítés során végzett elemzés alapján a legtöbbször arra az eredményre jutunk, hogy az áraink a piaci tartományba esnek vagy alatta maradnak. Ritkábban történik, hogy felülmúlják a piaci ársávot.
Azonban a legjobb szándék ellenére is előfordul, hogy az ár nem minősül piacinak. A probléma időbeni észlelése még számos megoldási lehetőséget tartogat, míg időben előre haladva a lehetséges megoldások száma szűkül. Az említett lehetőségek:
- utólag megállapodunk egy módosított árban, és az egyes számlákat visszamenőleg módosítjuk,
- utólag, egy összegben érvényesítünk egy transzferár kiigazítást (Számviteli tv. szerint)
- megemeljük az adóalapot
- nem teszünk semmit és bízunk a szerencsében.
Az első két lehetőség választása esetén, még bármilyen adóalap módosítást megelőzve tesszük helyre az árainkat. Ezzel akár szükségtelenné téve az adóalap emelést, ami külön soron feltüntetve a társasági adóbevallásban rögtön szemet szúr és felhívás lehet keringőre.
Itt jön a képbe az említett módosítás, ami 2010-től kimondja, hogy ha a transzferár vizsgálat során nem a várt eredményt kapjuk, és az áraink a piaci ársáv alattinak bizonyulnak, akkor az adóalap emelést úgy kell végrehajtani, hogy az a piaci ártartomány valamilyen középértékét eredményezze. Míg korábban elég volt a piaci ársáv aljához emelni az árainkat. Olyan ez, mint a Ki nevet a végén? – ha kiütnek, mehetünk vissza a starthelyre és kezdhetjük elölről a pályát.
Lényeges különbség van az esetek között. Ha benne vagyunk a piaci tartományban, annak alsó értéke felett akár csak 1%-kal is, akkor nincs szükség módosításra, míg ha a piaci ártartomány alatt vagyunk, akkor az emelést az 50%-ra kell megtennünk. A különbség 49%, ami egy 10%-os társasági adó terhelés esetén végeredményben közel 5%-os adófizetési különbséget jelent.
A 4. variáció nem igényel kommentárt, ezért a megoldásért nem kell tanácsadóhoz fordulni.
Transzferárazási kérdésekben is elmondható, hogy érdemes proaktívan kezelni a problémát, akár adóelőnyhöz is jutva ezzel.
A cikk szerzője Gálfy Lívia, az ABT Treuhand csoport szenior tanácsadója.
További blogbejegyzések:
