Világszerte szigorodó transzferár szabályok

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A nagymértékben globalizálódott gazdasági környezetben számos ország nagy hangsúlyt fektet a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrizhetőségére, az adóalap védelmére. Az OECD által elfogadott iránymutatásokat az országok mind nagyobb számban építik be hazai szabályozásukba. Lengyelország, hazánk 7. legnagyobb külkereskedelmi partnere példáján keresztül érdemes megvizsgálni röviden a megindult változásokat. Az OECD tagállamok által elfogadott BEPS Akció Terv nyomán 2017. január 1-től Lengyelország új transzferár nyilvántartási és dokumentálási kötelezettséget ír elő, ami jelentősen növeli/növelheti a multinacionális vállalatok dokumentációs terheit. Mivel az illetékes hatóságok rendszeres egyeztetéseket folytatnak a transzferár szabályozásukról és ellenőrzési tapasztalataikról, ezért várható, hogy az eredményesnek ítélt rendelkezéseket rövid időn belül átveszi a magyar szabályozás is.

A hatályos lengyel szabályozás nem ír elő kötelezően alkalmazandó formát a dokumentációs kötelezettség teljesítésére, mindössze az alapvető tartalmi követelményeket rögzíti, amely az OECD Transzferár Irányelvekben foglaltakat tükrözi. Jelenleg az érintett társaságok ún. „local file” készítésére kötelezettek, erre kötelező határidőt nem ír elő a törvény.

A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazható módszerek között a lengyel szabályozás – szintén az OECD iránymutatásával összhangban – nem ír elő kötelező hierarchiát, azonban amennyiben az adózó a hagyományos módszerek valamelyikét választja, a társaság választása köti az adóhatóságot is, ha vitatja a vállalkozás által levont következtetéseket. Nyilvántartási kötelezettség csak az egyes tranzakciókon realizált, meghatározott értékhatárok feletti ügyletértékek esetén terheli az adózót, a vállalkozás méretétől függetlenül. A legszigorúbb pontja a szabályozásnak, hogy már 5%-os részesedési mértéktől kapcsolt vállalkozásnak tekinti a szerződő feleket. Erről az egyszerre szigorú és megengedő szabályozásról a következő irányba mozdul el a lengyel szabályozás.

2017. január 1-től az egyik legfontosabb, és kétség kívül az egyik legjobban várt módosítás a kapcsolt vállalkozási viszonyt meghatározó tulajdoni részesedés aránynak emelkedése a jelenlegi 5%-ról 25%-ra. Emellett az egyszerű „local file” helyett három-szintű dokumentációs kötelezettség kerül bevezetésre. Meghatározott ügyletértékek felett a vállalkozások a „local file” készítésén túl ún. „master file”, továbbá – a BEPS Akció Terv keretében megjelenő – „county-by-country report” elkészítésére is kötelezetté válnak.

A dokumentáció készítése során, középvállalkozási méret felett, benchmark tanulmány készítése is elvárt lesz. A dokumentációs kötelezettség teljesítéséhez az új szabályozás már rögzített határidőt is rendel, amely, akárcsak Magyarországon, megegyezik a bevallás benyújtására előírt határidővel. A nyilvántartás készítési kötelezettség a jövőben már nem csupán a kapcsolt felek között megvalósult ügyletértékektől függ, az értékhatárokat az adózó által realizált árbevétel mértékéhez is igazítva határozzák meg. Igen jelentős és szigorú változás továbbá, hogy a bevallás benyújtásával egyidejűleg a társaság által felhatalmazott személy, például az ügyvezető, köteles írásban nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az adózó nyilvántartási kötelezettségének határidőben eleget tett.

A módosuló jogi előírásokhoz való alkalmazkodás tehát Lengyelországban is jelentős feladatot jelent az érintett vállalatcsoportok részére. A változás iránya, a szigorodó előírások jól mutatják a terület egyre növekvő fontosságát, az adóalap védelmére irányuló törekvéseket mind nemzetközi szinten, mind az egyes országok, így Lengyelország szabályozásában is. Az új szabályozás bevezetése azonban nem kizárólag az adminisztrációs elvárások növelését és az adóellenőrzések megkönnyítését jelenti, a szabályoknak megfelelően elkészített dokumentáció segítséget is nyújt az érintett vállalkozások számára jogaik érvényesítésében egy esetleges adóellenőrzés során.

A magyar szabályozásban előrelépést jelenthetne a lengyel példa alapján a kapcsolti viszony határának leszállítása a kockázatos ügyletek minél szélesebb körének vizsgálat alá vonásával, a felelősségi szabályok hangsúlyozása, az ügyvezetői nyilatkozattételi kötelezettség bevezetésével, és természetesen a „country-by-country report” készítési kötelezettség előírása, melynek nyomán szélesebb körű kockázatelemzési eszköztár állhatna a hatóság rendelkezésére.

MKVOK embléma

A cikk szerzője Pásztor László adószakértő, transzferár szakmai vezető (TP Group) és Tósoki Csilla senior transzferár tanácsadó (TP Group). Mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.