Agrárium 2013: jót tett a jó idő – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Növényekből sokkal több termett, de az árak javarészt lejjebb mentek, a visszaeső állattenyésztés viszont éppen az áremelkedéseknek köszönhetően tudta növelni kibocsátását tavaly. Az InfoTandem heti infografikája.
Igencsak jótékony hatással volt a kedvező időjárás a magyar mezőgazdaság 2013-as teljesítményére, elsősorban persze a növénytermesztésen keresztül. A megelőző évben a rendkívüli és tartós szárazság keményen visszavetette a termésmennyiségeket, így a gyenge bázishoz viszonyítva tavaly látványos ugrások történtek.
Gabonából például 2,8 millió hektárról 13,6 millió tonnát takarítottak be, ami 31 százalékos növekedésnek felel meg (igaz, a terület is nőtt valamelyest, 2 százalékkal). Ezen belül búzából 26, kukoricából 42 százalékkal termett több. Az ipari növények közül napraforgóból és cukorrépából is 12–13 százalékkal nőtt a termelés, s a zöldségféléknél is 6 százalékos bővülést mértek. Borból harmadával több, 2,9 millió hektoliter került a hordókba.
A mennyiségek tehát nőttek – a növényi ágon összességében több mint ötödével –, az árak azonban zömmel inkább lefelé araszoltak, így a folyó alapáron számított bruttó kibocsátás jóval szolidabban erősödött. A KSH friss összesítései szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek 1360 milliárd forintos tétele csupán 8,4 százalékos plusznak felel meg, az ipari növények alcsoportjánál pedig egyenesen visszaesést mértek.
Más a helyzet az állattenyésztésnél, ahol a volumen a 2012-es stagnálás után közel 2 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor az áremelkedések nyomán a bruttó kibocsátás most is – mint 2010 óta mindig – emelkedni tudott, ezúttal 3,7 százalékkal. A szarvasmarhák száma elérte a 783 ezret, s a sertésállomány hosszú évek óta tartó zsugorodása is megállt, az állomány az év végén – minimális emelkedés után – 3 millió darabot számlált. A baromfiállomány 1 százalékkal csökkenést, 38 millió darabosra.
A két fő ág mellett a termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 108 milliárd, a nem elkülöníthető másodlagos tevékenységek (mint például a hús- vagy gyümölcsfeldolgozás) pedig 53 milliárd forintos értéket képviseltek, 7 százalékkal fejelve meg a bázisadatot. Mennyiségben 2 százalékos növekedést, illetve 1 százalékos csökkenés történt e két területen.
Mindezek nyomán a mezőgazdasági számlarendszer alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron összességében 2313 milliárd forintra rúgott tavaly; ez 7 százalékos pluszt takar, miközben volumenben 12 százalékos volt a bővülés. A teljes kibocsátáson belül továbbra is a növénytermesztés a meghatározó, részaránya 58,8 százalékos; az élő állatok és állati termékek súlya 34 százalékot tesz ki (utóbbi részesedése 2004 előtt még 40 százalék felett volt). Egyébiránt az Európai Unió egészében a növények 51, az állatok és állati termékek pedig 42 százalékkal részesedtek a kibocsátásból, amelynek összértéke megközelítette a 415 milliárd eurót.
