Megszületett a megállapodás a minimálbérről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre. 

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról - mondta. Elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, "elment a falig", és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

 

A nemzetgazdasági miniszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, "nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen - jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a  mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás - tette hozzá.  

Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is "leszivárogjon".

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. "Mi vállaltuk a legtöbbet" - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Elmondta, jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé.     Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét. 

Az Adó Online korábban kiszámolta, hogy ha 15%-kal nő a 2016-os minimálbér: 111.000 * 1,15 = 127.650 forint havi bruttó minimálbér lesz 2017-ben. Ebből 33,5% azaz 42.762 forint a levonás, amit megkap a költségvetés.

A nettó munkabér 2017-ben 127.650 – 42.762 = 84.888 forint. Ez havi 11.073 forint többletet jelent a dolgozó számára.

A költségvetés havi 5.577 forinttal többet kap az előző évhez képest.

Tételezzük fel, hogy a szociális hozzájárulási adó 23% lesz, az idei 27 helyett. Tehát 2017-ben a befizetendő összeg: 127.650 * 0,23 = 29.360 forint. Ha megnézik a táblázat 9. sorában, akkor azt látják, hogy a munkáltató által befizetendő adó lényegében változatlan marad.

Már ebből is látható, hogy a járulékcsökkentés (4%) nem fedez semmit.

A munkáltató költsége 2017-ben: 127.650 + 29.360 + 1.915 szakképz. = 158.925 forint. Ugyanez 2016-ban 142.635 forint. Tehát a vállalkozás többletköltsége egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott dolgozóra (158.925 – 142.635) havi 16.290 forint. Ezt meg kell termelni!

A garantált bérminimumot 25%-kal tervezik emelni. 129.000 * 1,25 = ez havi bruttó 161.250 forintot jelent. (Képzeljék el, amikor a vállalkozók ennek 150%-a azaz 241.875 forint után fizetik az egészségügyi minimumjárulékot!)

2017-ben a bérből történő 33,5%-os levonás összege: 161.250 * 0,335 = 54.019 forint, mely 10.804 forint többletet hoz a költségvetésnek 2016-hoz képest a dolgozó megemelt fizetéséből. A nettó garantált bérminimum 161.250 – 54.019 = 107.231 forint. (Ez már sokkal jobb a minimálbér nettójánál. Felveti azonban a dolgozói hierarchia többi alkalmazottjának a béremelését is!)

A szociális hozzájárulási adót 2017-ben itt is vegyük 23%-nak: 161.250 * 0,23 = 37.088 forint, mely (37.088 - 34.830) a 4%-os csökkentés mellett is 2.258 forinttal haladja meg a 2016. évit, vagyis többletkiadás.

A vállalkozás havi költsége egy dolgozóra 2017-ben 161.250 + 37.088 + 2.419 szakképz. = 200.757 forint, mely (200.757 – 165.765) 34.992 fedezetlen költségtöbbletet eredményez a cég számára, amit pluszként meg kell keresni a tevékenységével.

(MTI, Adó Online)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • minimálbér, euró

    A tervek szerint egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott dolgozó havi 16 290 forinttal többe fog kerülni munkaadójának; ugyanez a szám a szakmunkás minimálbér esetén 34 992 forint. Ezt ki kell termelnie a cégeknek, ráadásul a minimálbér-emelések felvetik a dolgozói hierarchia többi alkalmazottjának béremelését is. A munkabérek valóban nagyon alacsonyak, de a cégek termelékenysége és a kereslet is az – nehéz lesz kimászni a csapdahelyzetből.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklám

    Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámmadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt - hívta fel a figyelmet a MAZARS. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt adót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket.

  • üzletember futóverseny

    A munkaerőhiány és az online számlázás a két legnagyobb kihívás a cégeknek idén a WTS Klient kutatása szerint.

  • lakás

    Hátrányosan érinti a bejelentés nélkül gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket (vaterázókat,airbnb-zőket és online kereskedőket) az Európai Bíróság friss ítélete. Ebben ugyanis az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást a testület, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél.

  • mezőgazdaság

    Az őstermelők szja-bevallási tervezete - a magánszemélyekétől eltérően - nem válik automatikusan bevallássá, ahhoz az őstermelőnek  május 22. éjfélig jóvá kell hagyniuk vagy módosítaniuk kell az adóhatóság által elkészített ajánlatot - mondta Kiss Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • civil

    Május 22-én éjfélig lehet nyilatkozni az egyházaknak, a Nemzeti Tehetség Programnak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).