A devizás követelések év végi értékelésének érdekességei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A számviteli szakemberek devizában lévő követelésekkel kapcsolatos év végi tennivalói között több feladat is szerepel. E feladatok érdekességeit tekinti át cikkünk.

Egyrészt a követelések adósait minősíteni kell abból a célból, hogy megállapíthatóvá váljon, szükség van-e az adott követelésre vonatkozóan értékvesztés elszámolására vagy esetleg a korábban elszámolt értékvesztés visszaírására. Másrészt szükséges a követelést az aktuális árfolyamra átértékelni. További feladatként jelentkezhet a kamat elszámolása, elhatárolása, ha a felek közötti megállapodás értelmében a követelés után kamatot kell fizetni.

A gyakorlatban sokszor merül fel kérdésként az értékvesztés és az átértékelés műveletek sorrendje. A sorrendet érintően irányadó előírás az Szt. 65. § (2) bekezdésében található, amely szerint a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a mérlegfordulónapi választott árfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Ebből az előírásból adódik tehát, hogy először az ilyen követelésekre a nyilvántartási árfolyamon el kell számolni az értékvesztést, majd ezt követően kell a már csökkentett összeget az év végi devizaátértékelés alá vonni. A devizában kifejezett követelések értékvesztése számla analitikájában követni kell az értékvesztés devizaértékét is. A törvényi előírással ellentétes sorrend számszakilag ugyanazt a mérlegértéket eredményezi, azonban mind az átértékelés eredmény során, mind az értékvesztés eredménykimutatás során helytelen adatok állnak elő. A helyes sorrendet kell követni abban az esetben is, ha az adós minősítése azt eredményezné, hogy egy korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni.

 

Érdekes kérdéseket vet fel még a devizás követelésekhez esetlegesen kapcsolódó kamatok elhatárolása. A törvényi előírások szerint a kamatbevétel a teljesítése napján érvényes választott árfolyamon kerül be a könyvekbe. Adódik viszont a kérdés, hogy mikor kell az előző év végén elhatárolt kamatbevételt feloldani és hogyan kell rendezni azt az árfolyamkülönbséget, ami az év végi elhatárolás árfolyama és a teljesítéskori kamatbevétel elszámolásának különbségéből adódik. A törvényi szabályozás hiányában erre vonatkozóan a gyakorlatban két módszer terjedt el. Az egyik szerint azokat az elhatárolásokat, amelyek számviteli értelemben még nem teljesült bevételekhez és költségekhez kapcsolódnak, az év eleji nyitótételek között fel kell oldani. A másik megoldás szerint nem történik meg azonnal év elején az elhatárolás feloldása, hanem csak a kapcsolódó esemény bekövetkeztekor. Ez a megoldás már lehetőséget ad arra is, hogy a számviteli nyilvántartásokban is kezeljük azt az árfolyam-különbözetet, ami abból adódik, hogy az év végi árfolyamon felvett aktív időbeli elhatárolás értéke eltér a teljesítéskori árfolyamtól.

A devizás követelések év végi értékeléséről Kardos Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2015/12. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munka

    Sokszor a könyveléshez, az adóbevallásokhoz nem állnak rendelkezésre a gazdasági eseményeknek megfelelő bizonylatok. A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk azt mutatja be, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben.

  • számvitel

    A számviteli beszámoló közzétételi határidejéhez közeledve érdemes áttekinteni a legfontosabb számviteli időpontokat.

  • Számviteli tanácsadó_04_B1

    A számviteli törvény nem definiálja a leltár fogalmát, és nem határozza meg a leltározás ismérveit sem. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számából viszont mindent megtudhat a leltárról, a leltározásról. A szaklap 2016/11-es számát itt rendelheti meg.

  • Számviteli tanácsadó

    A Számviteli tanácsadó áttekinti a vagyonkezelés fogalmát, tartalmát és jogszabályi hátterét, valamint a kapcsolódó alapvető számviteli elszámolási előírásokat. A szaklap legfrissebb, 2016/10-es száma itt rendelhető meg.

  • Számviteli tanácsadó

    Az éves beszámoló végleges összeállítása előtt ellenőrizni kell, hogy minden szükséges feladatot, értékelést elvégeztünk-e. Ebben segít a Számviteli tanácsadó. A friss lapszámot itt rendelheti meg.

  • Számviteli tanácsadó

    Az áfatörvény legutóbbi módosításai között az időszaki elszámolású, folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabály változását tekinthetjük a legjelentősebbnek. Cikkünkben e kérdést elemezzük, különös tekintettel arra, hogy a szabályozás milyen módon egyeztethető össze a számviteli szabályokkal. Az elvi szabályok ismertetésével bemutatjuk, hogy mi a szerepe a „teljesítés időpontjának”, miért is fontos ez a fogalom mind számviteli, mind pedig adózási szempontból. Az elvi szabályok tisztázását követően térünk rá az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseire, majd a bizonylat kiállításával kapcsolatos legfontosabb szabályokra.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    Nyilvános a GDPR alapján kiszabható közigazgatási bírságról szóló iránymutatás – írja az adatvedelmirendelet.hu.

  • Facebook

    Történtek előrelépések, a vizsgált közösségi médiavállalatok közül kettő, a Facebook és a Twitter működése azonban továbbra sem felel meg teljes mértékben az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

  • sztrájk

    A szakszervezet 19 százalékos béremelést követel – írja az Index.

  • számítógép_klaviatura

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai dokumentáció elérhetővé vált az adóhatóság oldalán. Ha eddig nem is, a leírásból egyértelműen kiderül, hogy a cégek új feladatának megoldásához pénzügyi, adós és IT kompetenciákra is szükség van, mindvégig a folyamat során.

  • fired2

    A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető - a Kúria eseti döntése.