Az IFRS-átállás adózási kihívásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén. 

Az IFRS átállásra készülő társaságok döntő többsége már most is, az átállást megelőzően vezet valamilyen szintű IFRS könyveket, így számvitelileg a teljes átállás ugyan tartogat kihívásokat és fejlesztési igényeket, az adózási gyakorlat átállítása adott esetben nagyobb kihívást jelenthet. Ennek oka, hogy az IFRS specifikus adószabályok teljesen újak, 2016. évtől alkalmazhatóak először, így számos értelmezési kérdés merül fel, mely hatósági és ellenőrzési tapasztalat híján nem kis fejtörést és bizonytalanságot okozhat. Emellett további plusz terheket jelenthetnek az átállókra vonatkozó „minimum adó”, illetve egyéb garanciális szabályok, melyek a költségvetési bevételek biztosítását szolgálják.

Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere elmondta: „Jelenleg vegyes a kép a tekintetben, hogy mely cégek terveznek 2017. január 1-től átállni az IFRS szerinti beszámolásra. Több cég, akik már most is komoly IFRS szerinti nyilvántartást is vezetnek, egyebek mellett az adószabályok és gyakorlat hiánya miatt jelentkező nehézségek miatt fontolgatják az áttérés elhalasztását. Ezzel szemben más cégek épp előnyként értelmezik a jelenlegi helyzetet és az áttérés mellett voksolnak. Mindezek miatt az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai, folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően.”

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Ez azért is szükséges, mivel, eltérően az eddigi gyakorlattól, az adóalap levezetése az IFRS szerint beszámoló adózók esetén több esetben részletes analitikán, mintsem a beszámolóból könnyedén kiolvasható eredménykimutatás sorokon alapszik majd. 

Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere hozzátette: „Az analitikai kérdéseken túl a számviteli politika kialakítása is hatással lehet a későbbi adópozícióra, ezért fontos már idejekorán felmérni, hogy az átállást követően a társaság adóterhe miképp változik majd. Az átállás adózási szempontból egyik legjelentősebb problémaköre pont a számviteli rendszerek közötti váltáshoz kapcsolódó egyszeri adóalap korrekciós tételek felmérése, melyhez a számviteli és adótanácsadó kollégák szoros együttműködése szükséges.”

A Deloitte szakértői átfogó gyakorlati tapasztalataik alapján azt javasolják, hogy a felmérés megállapításait és a mögöttes indokokat a társaságok egy átfogó áttérési dokumentációban rögzítsék. Ez azért is szükséges, mivel egy-egy tételhez kapcsolódó egyszeri adóalap korrekció szükségességének eldöntése nem ritkán hosszas gondolkodás eredménye és még néhány hét távlatából is nehézkes reprodukálni a gondolatmenetet, ami a végkövetkeztetéshez vezetett.

---