Gyorsan változó világ, követő szabályozás a számvitelben

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Korábban már ismertettük a számviteli törvény 2017-es változásait. Ezekből is kiderült, hogy a könyvelők, könyvvizsgálók nem ülhetnek a babérjaikon, mert olyan témákhoz nyúlt hozzá a jogalkotó, amelyek jelenleg jellemzően nem részei a kis és középvállalkozások mindennapjainak, de könnyen lehet, hogy rövid időn belül azzá válnak, ha akarják, ha nem. Azokról a témákról van szó, amelyeket a 2004. évi EU csatlakozásunk óta szinte érintetlenül hagytak a számvitelben. Ez a téma a „magyar” valós értékelés. A valós értékelésnek egyre komolyabb kihatása lesz a hagyományos számviteli szabályokra is, mert befolyásolja azok jövőbeli alakulását és alkalmazását számos esetben.
 

Cikkünkben nem kívánjuk áttekinteni a konkrét szabályozást, csupán szeretnénk felhívni a szakma mindennapjaiban gyakorlóként közreműködő szakemberek figyelmét, hogy mire jók ezek a módosítások, mire tudják felhasználni a vállalkozások ezeket az ismereteket.

A téma maga alapvetően a törvény szerinti pénzügyi instrumentumokra vonatkozó szabályokat igyekezett érthető formába rendezni úgy, hogy ezek a szabályok a gyakorlók számára ténylegesen is használhatók legyenek. Többé-kevésbé minden cég vezetője szembesült már olyan kockázatokkal, amelyeket szeretett volna mérsékelni, vagy teljes egészében kiküszöbölni. Ilyen, a mindennapokban leggyakrabban előforduló kockázatként ismerjük a devizás tételeink árfolyamingadozásából eredő árfolyamveszteségeket. Sokan tisztában vannak vele, hogyan kezeljék ezeket a kockázatokat, milyen ügyletek megkötése révén lehet őket mérsékelni, vagy kiküszöbölni. Ebben a témában a világ meglehetősen érdekes irányba halad. Olyan cikkeket is olvashatunk mostanában, amelyek arról számolnak be, hogy a tőzsdei kereskedésekre „robotok”-at alkalmaznak a befektetők. Az USA tőzsdéin például 10 tőzsdei kereskedésből 8-at robotok hajtanak végre. „A tőzsdei robotok, vagyis számítógépes algoritmusok nem csak a pozíciót helyezik el, hanem a másodperc tört része alatt hajtanak végre elemzéseket. Van olyan robot, aminek nem volt még veszteséges napja. Sok kicsit nyer, és nem egy-két nagyot, így naponta több millió dollárt keres. (Tradebot. a neve). Ne felejtsük el, ehhez is kell emberi tényező, ötlet, logika, és persze kreativitás”.

A számvitelesek sem tehetik meg tehát, hogy fejüket a homokba dugják egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági tranzakciók egyre gyorsabb ütemben keletkeznek és ezeket a számviteleseknek le kell követniük az információk rögzítésével. A jogi háttér tehát fejlesztésre került, és nekünk számviteleseknek is fejlődni kell ahhoz, hogy a bekövetkező gazdasági eseményeket, azok hatását a számvitelben képesek legyünk leképezni. Tudomásul kell venni, hogy a számvitelesek végrehajtók, a könyveléshez mindig a jogcímet keressük, amelyeket a törvényekben nevesítenek. A kógens szabályozás a maga módján mindig „követő” szabályozás lesz és nem feltétlenül az üzleti élet által generált újdonságokat kívánja kiszolgálni a megoldásaival. A pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos szabályok is ebbe a körbe tartoznak, folyamatosan újabb és újabb pénzügyi termékek jelennek meg a palettán, amelyeket a cégvezetés előbb-utóbb, de alkalmazni fog, felhasznál különböző okok miatt. A kockázatokat közgazdasági értelemben piaci és hitelezési kockázatokra lehet felosztani. A piaci kockázatok közé tartoznak a deviza, kamatláb és egyéb árkockázatok témái.

A 2017-es törvénymódosítás egy jelentős része a fedezeti ügyleteket érintette, mégpedig a valós értékelés keretei között, illetve valós értékelés választása nélküli helyzetekre értelmezve a szabályokat. Világossá tették, hogy nem kell ahhoz valós értékelést választani, hogy fedezeti ügyleteket lehessen kötni a piacon. A valós értékelés keretében valós érték, cash flow és külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletet lehet kötni. Ha valaki nem választotta a valós értékelést, akkor úgy tűnhet számára, mintha nem is lehetne ilyen fedezeti ügyleteket kötni. Különösen nem értelmezhető a valós érték fedezeti ügylet a valós értékelés módszerének választása nélkül. Ebben sok igazság van, de a gyakorlat rácáfol ezekre az elméletekre, mert mindig vannak kivételek.

A valós érték választása nélküli helyzetben jellemzően cash flow fedezeti ügyletet lehet értelmezni és kötni, például a devizakockázatokra. A törvény szerinti definíció a következő: mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez, előrejelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet.

Miért jó fedezeti ügyletet kötni? A legnagyobb előnye az, hogy felmentést ad az általános értékelési szabályok alkalmazása alól az ellentételezés érdekében és lehetővé teszi, hogy az egymást ellentételező nyereségek és veszteségek azonos időszakban jelenjenek meg az eredménykimutatásban. Hogy hogyan tud ez megvalósulni? A magyar szabályozás szerint erre az időbeli elhatárolások módszerét kell alkalmazni, ha valaki nem választotta a valós értékelést.

Példának tekintsünk egy olyan eszközbeszerzést, amelyet a jövőben kívánnak megvásárolni és ennek megvételéhez devizára van szükség. Az eszköz ebben a pillanatban nem szerepel a mérlegben, így csak egy előrejelzett ügyletről beszélhetünk, ahol a kockázat a deviza jövőbeli megvásárlásában rejlik. A kockázat kivédhető akár 100%-ban, ha határidős ügylet keretében vásárolunk devizát a jelenben egy jövőbeli időpontra, mondjuk az eszköz beszerzés napjára. Ha az eszköz ténylegesen megvételre kerül, akkor a nyereség, veszteség az eszköz bekerülési árát képes lesz módosítani a törvényi előírások szerint. (Leszállításos lesz az ügylet.) A fedezeti ügylettel olyan megoldásra vagyunk képesek jutni, mint amikor alkalmazzuk pl. a beruházásoknál azt a szabályt, miszerint a realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetek a beruházás bekerülési árának részét képezik. Ezt a hatást azonban egy készletnél is produkálni lehet, pedig a készletek bekerülési árának nem lehet része az árfolyam-különbözet általános esetben.

A jogalkotó oldaláról e témák nem lezártak, további módosításokra lesz szükség az egyértelműség és az egységes alkalmazhatóság érdekében, valószínűleg már 2017 tavaszán.

A szakmai továbbképzések során erre a területre különös figyelmet érdemes fordítani, mert a származékos (derivatív) ügyletek szerte a világon egyre növekvő számban fordulnak elő, így a hazai számviteleseknek is egyre felkészültebbnek kell lenniük ebben a témában is.

A cikk szerzője Dr. Veit József egyetemi docens, PhD, az Országos Számviteli Bizottság elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.

mkvkok_nagy

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.