Már alkalmazhatók a számviteli törvény változásai

Már a 2012-es beszámolóikban is előnyösen alkalmazhatják a január 1-jével megváltozott számviteli törvény egyes új passzusait a hazai vállalkozások, hívja fel a figyelmet a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. A módosításoknak köszönhetően kedvezőbbek lettek a devizában fennálló forgóeszközhitelek átértékelési veszteségére vonatkozó elszámolási szabályok, megváltozott a számviteli hiba fogalma, megszűnt a kötelező ismételt közzététel, illetve életszerűbbé vált az üzembe helyezés időpontjának megállapítása. Ugyancsak pontosabb lett a tartós változás fogalma, egyszerűsödött a skontó elszámolása, és a továbbiakban áruként kell nyilvántartani az átmenetileg használatba vett eszközöket.

A Számviteli Törvényt (2000. évi C tv.), a múlt év végén, a munkahelyvédelmi akciótervhez, az adótörvények módosításához, valamint a költségvetés megalapozásához kapcsoló törvénycsomagok több ponton módosították. A MAZARS legfrissebb jelentése szerint a többségében 2013. január 1-jén hatályba lépő változások közül az alábbi 10 módosítás már a 2012-es évi éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítése

Az októberben elfogadott munkahelyvédelmi program keretében lehetővé vált, hogy az aktív elhatárolások között halasztott ráfordításként kerülhessen elszámolásra a devizakészlettel nem fedezett, devizában fennálló forgóeszközhitelekhez kapcsolódó év végi átértékelés vesztesége, amennyiben az nem realizált árfolyam nyereséggel nem ellentételezett.

A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor kell megszüntetni. Eddig ez a lehetőség csak a beruházásokhoz kapcsolódóan állt rendelkezésre, a módszer kiterjesztése magában foglalja a kapcsolódó céltartalék képzés és lekötött tartalék elszámolás kötelezettségét is. Forgóeszközökkel kapcsolatos árfolyam veszteség halasztás esetén a céltartalékot a hitel folyósítása és a figyelembe vehető futamidő arányában kell megállapítani.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) ehhez a tárgyhoz kapcsolódó, 2012. október 16-tól hatályos módosítása 2014. május 31-ig, átmeneti rendelkezésként ugyancsak lehetővé teszi, hogy a tőke megfelelőségének vizsgálatakor a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átértékelés miatt elszámolt összevont árfolyam veszteségét figyelmen kívül hagyhassák a vállalkozás tulajdonosai.

Jelentős és lényeges hiba fogalmában változás, ismételt közzététel megszüntetése

A módosítás értelmében – ha a számviteli politika ezt másképpen nem szabályozza – mostantól az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, de ha az nem éri el az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Az eddigi szabály szerint 1 millió forint alatti hiba és 500 millió forintot meghaladó, de a 2 százalékos mérlegfőösszeget el nem érő hiba esetén is három oszlopos mérleget kellett készíteni.

Az új szabály 1 millió forintos alsó határából a legkisebb cégeknek származik könnyebbsége, a nagy cégeknek pedig csak akkor kell külön kimutatni a korábbi éve(ke)t érintő hibá(ka)t, ha azok összege eléri a saját mérlegfőösszegének 2 százalékát.

Ugyancsak egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy 2013. január 1-gyel a törvényalkotók teljesen egészében törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Sőt, egy átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.

Szellemi termékek fogalmának pontosítása

A már a 2012-es beszámolóban is alkalmazható új szabály három kategóriába sorolja a szellemi termékeket: iparjogvédelemben vagy szerzői jogvédelemben részesülő és jogvédelemben nem részesülő, titkosságuk révén monopolizált szellemi javakra. A besorolást példálózó felsorolással segítik és leszögezik, hogy a besorolás nem függ attól, hogy használatba vették-e a terméket.

Átmenetileg használatba vett termékek besorolása

A készletek mérlegtétel meghatározása kiegészül azokkal az eredetileg értékesítési céllal előállított vagy beszerzett termékekkel, amelyeket az értékesítésig vagy az állományból való kivezetésig átmenetileg használatba vett a vállalkozó. Ezeket a használatbavétel időpontjától áruként kell kimutatni.

Energiahordozó anyagok beszerzéséhez kapcsolódó díjak elszámolása

Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta az a 2012-es szabály, miszerint a földgáz, az elektromos áram és az ivóvíz számlában az egyetemes szolgáltató által jogszabályi kötelezettség alapján feltüntetendő díjak az energiahordozó bekerülési értékének a részét képezik, így a számla összegét nem kell megbontani anyagköltség és igénybevett szolgáltatás között.

A fölösleges korlátozást megszüntetve január 1-től kiterjesztették a bekerülési érték tágabb fogalmát a földgáz- és villamosenergia-kereskedők, illetve az ivóvíz szolgáltató által a végfelhasználóknak történő értékesítés esetén kötelezően feltüntetendő díjakra is.

Üzembe helyezés időpontjának és az értékcsökkenés számítási alapjának pontosítása

Az elhúzódó hatósági engedélyezések által okozott számviteli probléma megoldásának érdekében a módosított törvény kimondja, hogy egy eszköz üzembe helyezésének időpontja annak vállalkozási tevékenység céljából történő rendeltetésszerű használatbavétele.

A módosítás magyarázata ezt kiegészíti azzal, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetére kívánnak ezzel a megoldással az aktiválásra és a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolására lehetőséget adni. A módosulással közelebb kerül a magyar szabályozás a nemzetközileg elfogadott üzembe helyezési szabályozáshoz.

További pontosítás annak a meghatározása, hogy maradványérték esetén a beszerzési értéket csökkenti a maradványérték és az ennek levonásával megállapított bekerülési érték alapján számítjuk a terv szerinti értékcsökkenési leírást bruttó elszámolási módszer alkalmazása esetén.

Mit tekinthetünk tartósnak az értékelés során?

A terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolásának megítélésekor reálisabb megközelítést tesz lehetővé az az új szabály, hogy a piaci és könyv szerinti érték különbözetét nem csak akkor tekinthetjük tartósnak, ha az már egy éve fennáll, hanem akkor is, ha a múltbeli tények és jövőbeli várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve ha az értékelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Skontó elszámolásának egyszerűsítése

A fizetési határidő előtti kiegyenlítéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény, a skontó elszámolása eddig meglehetősen összetett volt, mivel csak a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolni, azt ezt meghaladó összeg pedig rendkívüli bevételnek minősült. Az új szabály kimondja, hogy 3%-ot meg nem haladó skontó minősül egyéb pénzügyi bevételnek, ezzel egyszerűsítve a nyilvántartást.

Csökkenő közzétételi kötelezettség az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásakor

Üdvözölhető egyszerűsítés, hogy a továbbiakban ilyen esetben nem kell bemutatni a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat.

Szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés bemutatása

Egyértelműsítő szabállyal egészítik ki az eredménytartalék osztalékfizetésre való igénybevételének a bemutatását. Kimondják, hogy ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor csak az osztalékfizetésre igénybevett eredménytartalék összegét kell az eredménykimutatásban kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredménnyel lesz azonos összegű.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • tokaj bor

    Szőlőből bort - kortyoljon bele .... Noha a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással készített szőlőbor után nem keletkezik jövedéki adó fizetési kötelezettség, azonban az adminisztrációs terhek tekintetében különbséget kell tenni az adómentes szőlőbor és a 0 forint adótétel alá eső szőlőbor között.

  • színesfém

    A pénzügyőrök 43,5 tonnányi, engedély nélkül tárolt fémhulladékot koboztak el Kalocsán - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense.

  • nyíl

    A testre szabott és megfizethető vállalatirányítási rendszer hajtóerőt ad a vállalkozások fejlődéséhez. A hatékonyabb munkavégzés, a gyors döntéshozatal és a nagyobb versenyképesség mérhető. De mit használjak, mi a megfelelő szempontrendszer?

  • euroköteg

    Sok magyar állampolgár, pontosabban magyar adóügyi illetőségű magánszemély rendelkezik külföldi bankszámlával, részesedéssel külföldön alapított cégben, így az ebből származó kamat és osztalék adózásával sem árt tisztában lenni.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés