Már alkalmazhatók a számviteli törvény változásai

Már a 2012-es beszámolóikban is előnyösen alkalmazhatják a január 1-jével megváltozott számviteli törvény egyes új passzusait a hazai vállalkozások, hívja fel a figyelmet a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. A módosításoknak köszönhetően kedvezőbbek lettek a devizában fennálló forgóeszközhitelek átértékelési veszteségére vonatkozó elszámolási szabályok, megváltozott a számviteli hiba fogalma, megszűnt a kötelező ismételt közzététel, illetve életszerűbbé vált az üzembe helyezés időpontjának megállapítása. Ugyancsak pontosabb lett a tartós változás fogalma, egyszerűsödött a skontó elszámolása, és a továbbiakban áruként kell nyilvántartani az átmenetileg használatba vett eszközöket.

A Számviteli Törvényt (2000. évi C tv.), a múlt év végén, a munkahelyvédelmi akciótervhez, az adótörvények módosításához, valamint a költségvetés megalapozásához kapcsoló törvénycsomagok több ponton módosították. A MAZARS legfrissebb jelentése szerint a többségében 2013. január 1-jén hatályba lépő változások közül az alábbi 10 módosítás már a 2012-es évi éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítése

Az októberben elfogadott munkahelyvédelmi program keretében lehetővé vált, hogy az aktív elhatárolások között halasztott ráfordításként kerülhessen elszámolásra a devizakészlettel nem fedezett, devizában fennálló forgóeszközhitelekhez kapcsolódó év végi átértékelés vesztesége, amennyiben az nem realizált árfolyam nyereséggel nem ellentételezett.

A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor kell megszüntetni. Eddig ez a lehetőség csak a beruházásokhoz kapcsolódóan állt rendelkezésre, a módszer kiterjesztése magában foglalja a kapcsolódó céltartalék képzés és lekötött tartalék elszámolás kötelezettségét is. Forgóeszközökkel kapcsolatos árfolyam veszteség halasztás esetén a céltartalékot a hitel folyósítása és a figyelembe vehető futamidő arányában kell megállapítani.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) ehhez a tárgyhoz kapcsolódó, 2012. október 16-tól hatályos módosítása 2014. május 31-ig, átmeneti rendelkezésként ugyancsak lehetővé teszi, hogy a tőke megfelelőségének vizsgálatakor a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átértékelés miatt elszámolt összevont árfolyam veszteségét figyelmen kívül hagyhassák a vállalkozás tulajdonosai.

Jelentős és lényeges hiba fogalmában változás, ismételt közzététel megszüntetése

A módosítás értelmében – ha a számviteli politika ezt másképpen nem szabályozza – mostantól az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, de ha az nem éri el az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Az eddigi szabály szerint 1 millió forint alatti hiba és 500 millió forintot meghaladó, de a 2 százalékos mérlegfőösszeget el nem érő hiba esetén is három oszlopos mérleget kellett készíteni.

Az új szabály 1 millió forintos alsó határából a legkisebb cégeknek származik könnyebbsége, a nagy cégeknek pedig csak akkor kell külön kimutatni a korábbi éve(ke)t érintő hibá(ka)t, ha azok összege eléri a saját mérlegfőösszegének 2 százalékát.

Ugyancsak egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy 2013. január 1-gyel a törvényalkotók teljesen egészében törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Sőt, egy átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.

Szellemi termékek fogalmának pontosítása

A már a 2012-es beszámolóban is alkalmazható új szabály három kategóriába sorolja a szellemi termékeket: iparjogvédelemben vagy szerzői jogvédelemben részesülő és jogvédelemben nem részesülő, titkosságuk révén monopolizált szellemi javakra. A besorolást példálózó felsorolással segítik és leszögezik, hogy a besorolás nem függ attól, hogy használatba vették-e a terméket.

Átmenetileg használatba vett termékek besorolása

A készletek mérlegtétel meghatározása kiegészül azokkal az eredetileg értékesítési céllal előállított vagy beszerzett termékekkel, amelyeket az értékesítésig vagy az állományból való kivezetésig átmenetileg használatba vett a vállalkozó. Ezeket a használatbavétel időpontjától áruként kell kimutatni.

Energiahordozó anyagok beszerzéséhez kapcsolódó díjak elszámolása

Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta az a 2012-es szabály, miszerint a földgáz, az elektromos áram és az ivóvíz számlában az egyetemes szolgáltató által jogszabályi kötelezettség alapján feltüntetendő díjak az energiahordozó bekerülési értékének a részét képezik, így a számla összegét nem kell megbontani anyagköltség és igénybevett szolgáltatás között.

A fölösleges korlátozást megszüntetve január 1-től kiterjesztették a bekerülési érték tágabb fogalmát a földgáz- és villamosenergia-kereskedők, illetve az ivóvíz szolgáltató által a végfelhasználóknak történő értékesítés esetén kötelezően feltüntetendő díjakra is.

Üzembe helyezés időpontjának és az értékcsökkenés számítási alapjának pontosítása

Az elhúzódó hatósági engedélyezések által okozott számviteli probléma megoldásának érdekében a módosított törvény kimondja, hogy egy eszköz üzembe helyezésének időpontja annak vállalkozási tevékenység céljából történő rendeltetésszerű használatbavétele.

A módosítás magyarázata ezt kiegészíti azzal, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetére kívánnak ezzel a megoldással az aktiválásra és a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolására lehetőséget adni. A módosulással közelebb kerül a magyar szabályozás a nemzetközileg elfogadott üzembe helyezési szabályozáshoz.

További pontosítás annak a meghatározása, hogy maradványérték esetén a beszerzési értéket csökkenti a maradványérték és az ennek levonásával megállapított bekerülési érték alapján számítjuk a terv szerinti értékcsökkenési leírást bruttó elszámolási módszer alkalmazása esetén.

Mit tekinthetünk tartósnak az értékelés során?

A terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolásának megítélésekor reálisabb megközelítést tesz lehetővé az az új szabály, hogy a piaci és könyv szerinti érték különbözetét nem csak akkor tekinthetjük tartósnak, ha az már egy éve fennáll, hanem akkor is, ha a múltbeli tények és jövőbeli várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve ha az értékelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Skontó elszámolásának egyszerűsítése

A fizetési határidő előtti kiegyenlítéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény, a skontó elszámolása eddig meglehetősen összetett volt, mivel csak a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolni, azt ezt meghaladó összeg pedig rendkívüli bevételnek minősült. Az új szabály kimondja, hogy 3%-ot meg nem haladó skontó minősül egyéb pénzügyi bevételnek, ezzel egyszerűsítve a nyilvántartást.

Csökkenő közzétételi kötelezettség az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásakor

Üdvözölhető egyszerűsítés, hogy a továbbiakban ilyen esetben nem kell bemutatni a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat.

Szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés bemutatása

Egyértelműsítő szabállyal egészítik ki az eredménytartalék osztalékfizetésre való igénybevételének a bemutatását. Kimondják, hogy ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor csak az osztalékfizetésre igénybevett eredménytartalék összegét kell az eredménykimutatásban kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredménnyel lesz azonos összegű.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • Mars

    2015 novemberétől Magyarország is teljes jogú tagjává válhat az Európai Űrügynökségnek.

  • céges rendezvény

    A vendéglátóipar, az építőipar és a feldolgozóipar lesznek 2015-ben a legkockázatosabb szektorok - prognosztizálja a Bisnode elemzése.

  • dolgozó

    A számviteli törvényt érintő 2015-ös változások részben az új Ptk-hoz kapcsolódó, az összhang megteremtését célzó módosítások, részben pedig technikai jellegű, többnyire szövegpontosítások - írja az RSM DTM blogja. 

  • Lázár János

    Nem az a célunk, hogy állami tulajdonú hitelintézeti rendszer jöjjön létre, hanem hogy több mint 50 százalékban hazai, magyar tulajdonú; szeretnék ha a magyar kézben levő bankok aránya 50 és 70 százalék között lenne - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Figyelő gazdasági hetilap csütörtöki számában megjelent interjújában.

  • cukor

    Összesen 86 milliárd forint értékű áfacsalást feltételez a NAV – írja a Magyar Nemzet.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó