Tervezzünk eredményt jogszerűen!

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Írásunkban nem adó-, hanem eredménytervezési lehetőséget ismertetünk, amikor is a társaság maga dönt, hogy társasági adóalap-változást átvezeti-e a számvitelen.
 

Az év vége mindig izgalmas időszak egy cég életében. Kiderül, hogy mekkora is volt az éves árbevétel, mekkora nyereségnek örülhetnek a tulajdonosok, mi is lesz a beszámolóban. A zárás során egy-két elszámolás azonban még nagy mértékben befolyásolhatja az eredményt.

Az eredményt meghatározó tételek ráadásul hatással vannak arra, hogy milyen adóalap-módosító tételek szükségesek ahhoz, hogy a tényleges adóévi teljesítmény alapján fizessük meg az adót. Ebben a cikkben egy tervezési lehetőségről lesz szó, de nem adótervezési, hanem, ha létezik ilyen fogalom, „eredménytervezési”. A társasági adót a bemutatott elszámolásoktól függetlenül, ugyanolyan mértékben meg kell fizetni, de a társaság maga dönthet, hogy ezt a számvitelen átvezeti – azaz eredményhatást generál -, vagy csak az adóalapba teszi bele (és az eredmény érintetlen marad).

Keveseknek újdonság, hogy a társasági adót a piaci ár alapulvételével kell megfizetni. Amennyiben tehát az adózás előtti eredmény torzul annak következtében, hogy kapcsolt vállalkozások eltérítették áraikat a piacitól, olyan módosítást kell az adóalapnál végrehajtani, hogy ez az adófizetésnél ne jelenjen meg (a kisebb eredményt elérő fél növeli adóalapját, a nagyobb eredményt elérő csökkenti). A szabály világos, bár mint tudjuk, rengeteg nehézséget okoz a piaci ár meghatározása.

A nemzetközi vállalatcsoportoknál ugyanakkor régóta bevett gyakorlat, hogy az elvárás a külföldi leányvállalattól egy előre meghatározott piaci eredmény elérése (pl. önköltség + 15%, vagy 10% bruttó haszon). Ez piaci megtérülést jelent a leányvállalatnál, viszont a módszer jellegéből fakadóan csak az év legvégén lehet „eljutni” ehhez az eredményhez, hiszen a haszon alapja év közben még nincs meg (gyakran örülünk, ha mérlegkészítésig rendelkezésre áll a kalkuláció). Emiatt az adott leányvállalattal kapcsolatban lévő tagvállalat év végén egy korrekciós számlát állít ki (ami lehet skontó is) annak érdekében, hogy az eredmény az elvárt legyen. Mint fentebb írtuk, ennek jó esetben nem adóeltérítés a célja. Ugyanakkor, sokáig vörös posztóként hatott a korrekciós számla az adóhatóság szemében és büntette, ha a piaci kiigazítás az eredményen keresztül, év végi számlával, árkorrekcióval történt.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Végül, a racionális érvek erősebbnek bizonyultak és 2013-ban módosult a számviteli törvény, explicit beemelve, hogy a transzferár-korrekció megvalósulhat üzemi eredmény szinten. Az árbevételt elszámoló fél, ahelyett hogy az adózás előtti eredményét módosítaná, az értékesítés nettó árbevételét módosíthatja a felek között utólag elszámolt a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözettel. A másik félnél pedig az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet. Az is elképzelhető, hogy eszközvásárlásról van szó és az utólagos kiigazítás az eszköz bekerülési értékét módosítja. Ekkor az eredményhatás több évre, az értékcsökkenés elszámolásának éveire oszlik el. Amennyiben az érték-módosítás az eszköz bekerülési értékére is hatással van (könyvelésbe bekerül), akkor az megváltoztatja az értékcsökkenés vetítési alapját, ami aztán kihat a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírásra is. Amennyiben az eszköz bekerülési értéke nem módosul, de annak megszerzése nem piaci áron történt, így az értékcsökkenés elszámolásának alapja nem piaci, akkor évente szükséges a transzferár adóalap-korrekciót elvégezni.

Számos oka lehet a társaságnak a döntésben rejlő lehetőségeket kihasználni: az üzemi eredmény egy nyilvános, bárki által megismerhető adat, míg az adóalapot (nem az adózás előtti eredményt!) nem szoktuk megosztani. Az eredményességet számos szempont megkövetelheti: elsők közt természetesen a tulajdonosok, de ne feledkezzünk meg pl. a pályázati előírásokról sem. Nem mindegy az sem, hogy egy eszköznek mi a bekerülési értéke, majd a könyv szerinti értéke, ami végigkövethető, miközben arra valószínűleg nem sokan kérdeznek rá, hogy az eszköz alapján mennyi társasági adó került megfizetésre.

[htmlbox adokodex_2]

 

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:

Tao. tv. 3. § (2) bek; 4. § 23. és 33. pontok; 5. § (2) bek.; 14. § (1) bek., 18. § (7) bek.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számol

    Mit jelent az adóoptimalizálás egy vállalkozás életében, mit takar ez a fogalom? Hogyan tud ebben a könyvelő és az adótanácsadó segíteni és hogyan érdemes a velük együttműködni? Cikkünk célja a tudatos adózás elősegítése és a figyelem felhívása a tervezés fontosságára.

  • adószám

    A társasági adó is számos ponton fog változni, amennyiben az adótörvényeket módosító csomagot elfogadják. A következőkben a legfontosabb újdonságokat olvashatják el.

  • mappa

    A cégcsoportoknál a tagvállalatok egymás közötti számlázásai adókockázatokat hordoznak magukban, ha az árképzés nem piaci jellegű. Ilyen esetben szükséges a társasági adó alapot módosítani, de vajon milyen mélységű és típusú bizonyítékkal kell alátámasztani?

  • cégvezető

    A telephelyre pontos definíciót ad a társasági adótörvény. Persze a pontos mégsem annyira pontos, mert egy-egy pontjáról (pl. arról, hogy valamely tevékenység kisegítő tevékenység-e vagy sem, így keletkeztet-e egyáltalán telephelyet) sokat lehet vitatkozni.

  • Forrás: shutterstock

    A társasági adóról szóló törvény alapelvek között szereplő módosítása tágítja az adóelkerülés szankcionálási lehetőségeit és nagyon sok értelmezési problémát fog generálni a gyakorlatban.

  • adó, adózás, adótörvény

    Számos új kedvezményt mutat be az őszi adócsomag a társasági adó rendszerében. A várható új rendelkezéseket az alábbi cikkünk mutatja be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Elfogadta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács kedden a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az állampolgárok június 15-től a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessenek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.

  • Tállai András

    Több mint 820 ezer magánszemélynek postázta bevallási tervezetét az adóhivatal, amelyet a hét végéig az érintettek kézhez is kapnak – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • ügyvéd

    A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.

  • cipő, kínai piac, kína

    Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4%-a esik ki, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.