Új év, változó számviteli szabályok

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2017-től is változó számviteli szabályokkal kell megismerkednünk. A 2016. január 1-től hatályos számviteli változásokhoz képest azonban szerényebb mennyiségű a módosítás.

A november 25-én kihirdetett „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló 2016. évi CXXV. törvény 281-300. §-ai tartalmazzák a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) változásait. A módosítások jelentős része a származékos ügyletek elszámolási szabályait érinti. Természetesen mind a valós értéken történő értékelést alkalmazó, mind az ezt mellőző társaságok elszámolásaira hatással lesznek a változások.

Kisebb módosításra került sor az IFRS-ek szerinti éves beszámolóval kapcsolatos szabályokban, illetve egy-két apróbb változásra is sor került.

A származékos ügyletekkel kapcsolatos fogalmak pontosításának és új fogalmak bevezetésének a célja az volt, hogy ezáltal egyértelműbbé váljon azok minősítése. A kapcsolódó mérleg és eredménykimutatás tételekre vonatkozó rendelkezések kiegészítésével az ügyletek számviteli elszámolása is pontosabbá válik. Az új szabályozás mellett a származékos ügylet bármely pénzügyi instrumentum árához kapcsolható.

A törvénymódosítás a gyakorlati igényeknek megfelelően pontosította a fedezeti ügylet, a piaci érték (valós érték) és cash flow fedezeti ügylet fogalmát. Új elemként a fedezeti ügylethez kapcsolódóan megfogalmazásra került a fedezett ügylet fogalma is. A származékos ügyletek minősítéseinek megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás meghatározza a származékos ügylet zárásának, a belső értéknek és a biztos elkötelezettségnek a fogalmát is.

A fedezeti hatékonyság vizsgálatának a szabályai is újrafogalmazásra kerültek, a számszerű határértékek változatlansága mellett.

A származékos ügyletek elszámolási szabályainak módosítása maga után vonta az ezekkel kapcsolatos aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolási szabályainak változásait is. A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket lehetőség van valós értéken vagy belső értéken értékelni.

A kialakult gyakorlat alapján az új számviteli szabályok lehetővé teszik, hogy a hitel, kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségek felvehetők aktív időbeli elhatárolásként a költségek csökkentésével egyidejűleg, amennyiben azokat nem aktiválják egy eszköz bekerülési értékének részeként. A hitelfelvételi költségek elhatárolt összegét a hitel, kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.

A számviteli szabályok változása következtében 2017-től a cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha az jövőben bekerülő eszközt vagy kötelezettséget fedez (például egy jövőbeni előre jelzett tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatot), akkor az ügylet realizált eredményének hatékony részét bekerülési értéket módosító tételként kell elszámolni a bekerüléskor, függetlenül attól, hogy alkalmazzák-e a valós értéken történő értékelést, vagy nem.

A valós értéken történő értékelés esetén a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyletek a valós értékükön, vagy új lehetőségként a belső értékükön értékelendők.

A módosított szabályok azoknak az eseteknek az elszámolására is kitérnek, amikor egy ügylet beágyazott deviza származékos ügyletet tartalmaz.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

A törvénymódosítás pontosította, hogy a valós értéken történő értékelés az olyan árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre nem alkalmazható, amely nem minősül származékos ügyletnek, illetve az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni az olyan határidős ügyletek és opciós ügyletek zárását, amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek, függetlenül attól, hogy az áru vagy a pénzügyi eszköz leszállításával teljesül-e az ügylet.

A származékos ügyletek szabályainak a módosításán kívül egyéb kisebb jelentőségű területek is szabályozásra kerültek.

Bár a gyakorlatban eddig is így jártak el, megfogalmazásra került, hogy devizás könyvvezetés esetén mely tételek értékelésénél kell a "devizás értékelés" szabályait alkalmazni.

Egy korábbi módosítás során keletkezett ellentmondást szüntetett meg a jogszabály azáltal, hogy törlésre került a befektetett pénzügyi eszközzel, értékpapírral kapcsolatban pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség elszámolásának a kötelezettsége. A gyakorlatban általában eddig sem választották külön ezen eszközök értékesítésekor keletkezett különbözetből az ügylet eredményét és a devizaárfolyam-különbözetet, de a módosítás következtében már egyértelmű, hogy erre nincs is szükség.

Rögzítésre került, hogy egyéb ráfordításként kell elszámolni a megelőző üzleti években kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét, függetlenül a visszafizetés időpontjától.

Pontosításra került, hogy a térítés nélkül átadott, a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések könyv szerinti értékét nem az egyéb ráfordításokra, hanem pénzügyi ráfordításként kell elszámolni.

 

Több éves vitát zárt le azzal a jogalkotó, hogy rögzítésre került, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejött gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.

Az egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szabályai szerint készítőknél az egyik fontos változás, hogy az áttérés bejelentésének eddigi 90 napos határideje 30 napra csökkent, illetve azt már nem kell bejelenteni a Központi Statisztikai Hivatalnak.

Bizonytalanságot szüntetett meg a módosítás, azzal, hogy rögzítésre került, azon társaságok, amelyek az alapítástól már IFRS szabályai szerint készítik az egyedi beszámolójukat, a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell, hogy megtegyék a fenti bejelentést. Szintén szabályozatlan volt, hogy a tőzsdei társaságok melyik időponttól kell, hogy IFRS szerint készítsék az egyedi beszámolójukat. Itt rögzítésre került, hogy az engedély megszerzését követő üzleti évtől kötelezettek erre ezek a társaságok.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a módosított szabályokat már a 2016-os beszámoló összeállítása során is lehet alkalmazni, de kötelezően csak 2017-től jelennek meg.

A Számviteli törvény év végi változásainak nagyvonalú áttekintése alapján ugyan úgy tűnik, mintha ezek csak azokra a társaságokra vonatkoznak, ahol napi rendszerességgel számolnak el származékos ügyletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. A részletek áttekintését követően azonban egyértelművé válik, hogy a társaságok jelentős részét érintő változásokról van szó, amelyeknek a részletes áttekintése elengedhetetlen lesz 2017-ben.

 

A cikk szerzője dr. Adorján Csaba egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, az Országos Számviteli Bizottság, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottságának tagja.

mkvkok_nagy

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • bíró

    Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja.

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.