10 dolog, amire érdemes figyelni a KIVA kapcsán

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV napokban tett bejelentése alapján a KIVÁ-s adózók 2021 májusától az adóhatóság kiemelt figyelmével számolhatnak. A NAV mindenekelőtt a kedvezmények, az elhatárolt veszteség és a beruházások elszámolását fogja vizsgálni. Az adóellenőrzések előtt a KIVA alanyoknak érdemes átvilágítani ezeket a pontokat.

2021. január 1-től a bevételi és mérlegfőösszeg limitek emelkedésének és az adómérték folyamatos csökkenésének köszönhetően a KIVA újfent a kkv-k érdeklődésének fókuszába került. A KIVA előnye az is, hogy az adózóknak évközben bármikor lehetőségük van az átlépésre. Azon társaságnál, ahol a KIVA belépési feltételek teljesülnek, a megtermelt nyereséget visszaforgatják a cégbe, illetve előre látható, hogy a nyereségüknél magasabb lesz a bértömeg, javasolt megfontolni az év közi áttérést.

A KIVA kedvező adókulcsa és egyéb előnyei mellett ugyanakkor a beruházási és veszteségelhatárolási szabályok meglehetősen bonyolultak, főként ezekre a pontokra fókuszálnak a NAV vizsgálatok is. Emellett a közelgő bevallási határidőre tekintettel is indokolt tisztában lenni néhány KIVA specifikus szabállyal.

1. Kiva belépés bármikor, kilépés csak év végén

A KIVA év közben bármikor választható. A KIVA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Amennyiben az összehasonlító kalkulációk alapján látható, hogy megéri a vállalkozásnak a KIVA, nem érdemes halogatni az áttérést. A bejelentés 30 napon belül akár vissza is vonható, így a részletek alapos átgondolására így is marad még egy hónap. Fontos azonban, hogy a KIVÁ-ból kilépni csak az adott év december 1.-20. között tett bejelentés alapján, a következő naptári évtől lehet.

2. Az évközi KIVA belépés esetén két tört adóévvel kell számolni

A KIVÁ-t csak naptári évvel megegyező üzleti éves adózók választhatják. Az évközi KIVA belépésre van lehetőség, de ezzel egy tört adóév keletkezik. Az áttérést megelőző nappal a régi – jellemzően társasági adós – üzleti év lezárul, a KIVÁ-ba való áttéréssel pedig egy új – KIVÁ-s – adóév kezdődik. A cégnek így mindkét adóév tekintetében el kell készíteni a vonatkozó beszámolókat és adóbevallásokat is.

Az évközi átlépésnek van egy adminisztratív oldala, de emellett az is fontos, hogy a 2021-es naptári év első adóéve lesz az a bázis, amelynek alapján meg kell állapítani, hogy a KIVÁ-ba történő belépési feltételek teljesülnek-e vagy sem! Ez azonban csak a KIVÁ-ba belépő egyedi vállalkozásra igaz, a kapcsolt vállalkozásaikra nem! Amennyiben tehát egy adott vállalkozás naptári év közben lép át a KIVÁ-ba, úgy a saját arányos bevétel, mérlegfőösszeg és létszámadatait a tört adóévre tekintettel kell megállapítani. Amennyiben rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal, úgy ez utóbbiak hasonló adatait az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lefedett adóévek alapján szükséges meghatározni.

3. Belépéskor aggregálni – kikerüléskor szeparálni?

A KIVA belépési feltételek számításakor a bevétel és a létszámadatok tekintetében a kapcsolt vállalkozásokat össze kell számítani. A mérlegfőösszeg adatokat belépéskor azonban csak egyedi vállalkozás szintjén szükséges figyelembe venni.

A KIVÁ-ból való kikerüléskor- tekintettel arra, hogy a törvény kifejezetten nem irányoz elő összeszámítási szabályt – némi bizonytalanság volt a tekintetben, hogy mely paramétereket kell a kapcsolt vállalkozások és melyeket egyedi vállalkozás szintjén nézni. A közelmúltban megjelent NAV által kiadott tájékoztató is megerősítette, hogy a kikerülési értékhatár számítása során a bevételi összeghatár tekintetében nem kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásokra.

Ez a jogértelmezés két szempontból is üdvözlendő: egyrészt egy folyamatos és nehezen teljesíthető figyelési kötelezettség alól mentesíti a KIVÁ-s vállalkozásokat, másfelől tágra nyitja a jövőbeli növekedés kapuit a KIVÁ-ba belépő vállalkozások számára.

4. Beruházásösztönző hatás átlépéskor és a KIVA-alanyiság alatt

A KIVA beruházásösztönző hatása közhelyszámba megy, ezért ezzel kapcsolatban csak két konkrét mozzanatra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A kkv-beruházásokat egyaránt erőteljesen ösztönzi a TAO és a KIVA. A TAO kapcsán az utóbbi években folyamatosan lazuló fejlesztési tartalék szabályok motiválóak. 2021-ben már ott tartunk, hogy a teljes adózás előtti eredmény terhére lehet fejlesztési tartalékot képezni, azaz egyfajta kamatmentes adóhitelt felvenni az államtól a tárgyi eszköz beruházásainkra. Amennyiben a fejlesztési tartalékot képző társaság szabályosan realizálta a beruházást, majd később rendeltetésszerűen áttér KIVÁ-ra, úgy további jelentős adóelőny érhető el. Mivel az áttérés ilyen esetekben számtalan buktatót is rejthet magában, így ennek tisztázása mindenképpen szakértő közreműködését igényli!

A KIVA-alanyiság alatt megvalósított beruházások kapcsán – a főszabálytól eltérően – csak akkor csökkenhet a KIVA alap a minimum adóalap (személyi jellegű ráfordítások) alá, ha a KIVA -alap másik komponense a beruházás évében, illetve már azt megelőzően is negatív (volt). Ez a negatív egyenleg eredhet pl. korábbi tőkebevonásból, de akár a korábbi TAO-s időszak veszteségéből is. Tekintettel arra, hogy a KIVA alatti veszteségelszámolás és elhatárolási előírások jelentősen eltérnek a TAO-ban megszokott szabályoktól e vonatkozásban is indokolt szakértővel konzultálni, hogy biztonságosan kiaknázható legyen az ebből fakadó KIVA előny.

5. A KIVA beruházási extraelőny kapcsán ügyeljen a finanszírozásra!

A KIVÁ-s időszakban megvalósított beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmény szempontjából kiemelt jelentősége van a választott finanszírozási formának. A KIVA ugyanis csak egyes tőkén keresztüli finanszírozási formákat preferál, a hitelalapú forrásteremtést nem. A tőkefinanszírozás kapcsán számos részletre kell odafigyelni (pl. a külföldi osztalékra vonatkozó szabályokra, illetve tekintettel kell lenni arra is, hogy egyes széles körben elterjedt finanszírozási formák nem feltétlenül eredményeznek KIVA előnyt is egyben).

6. Nulla KIVA-alap? K+F projektcégek előnyben.

Felmerülhet a kérdés, hogy elérhető-e az az állapot, amelyben nem kell KIVÁ-t fizetnie egy cégnek? Amennyiben – a KIVA beruházási előnyeit jogszerűen maximalizáló – beruházó társaság egyébként szocho-kedvezményekre jogosító foglalkoztatottakat is alkalmaz, úgy előfordulhat olyan adóév, amikor a KIVA kötelezettség közelíthet a nullához. Ez esetben ugyanis a beruházási költség már egy eleve csökkentett adóalapot fog tovább csökkenteni.

A KIVA kinullázása tehát nem lehetetlen, csak sok körülmény jótékony együtt állása szükségeltetik hozzá. A szerencsés csillagállás alatt leginkább a K+F cégek állhatnak. Esetükben a szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő költségekkel összefüggésben egyszerre érvényesülhet a KIVA beruházásösztönző és személyi jellegű ráfordítás csökkentő hatása. Ehhez persze nem szabadna osztalékot fizetni az adott évben!

7. Az osztalékfizetés a KIVA hátulütője? Mikor és kinek fizessünk osztalékot?

Szintén közhelyszerű, hogy a KIVA addig jó adózási forma, amíg a pénz a vállalkozásban marad. Amint kiveszi profitot a tulajdonos, úgy a KIVA is megdrágul, hiszen az osztalékot a társaság oldalán is le kell adózni. Bár ebben az állításban van igazság, ez a probléma egyben egy lehetőség is. Fontos, hogy a fenti kijelentés csak a KIVÁ-s időszak eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalékra vonatkozik, a KIVA-alanyiságot megelőző időszak osztalékforrása terhére történő kifizetésre nem. Nem mindegy tehát mikor és miből fizet a cég osztalékot, illetve, hogy az osztalékkifizetés KIVA-alap növelő hatását milyen csökkentő tételek ellensúlyozzák az adott időszakban.

8. KIVA és HIPA

A KIVA sokaknak önmagában a sajátos adóalapmegállapítási mód által biztosított HIPA-előny miatt is rentábilis megoldásnak tűnt már eddig is. Az egyébként jelentős árbevétellel rendelkező cégeknél jóval alacsonyabb adóalap merül fel KIVA alatt, másrészt nem kell bajlódni a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések nehézkes adminisztrációjával, egyúttal a forráshiányos önkormányzatok szigorú ellenőrzéseinek való kitettség is jelentősen csökken a KIVA alatt. Az egyébként is kedvező HIPA szabályozást 2021-ben tovább erősíti az 1 százalékos HIPA, amely a KIVÁ-sok számára kétszeres előnyt is jelenthet egyben.

9. KIVA és az ingatlanszektor

A pandémia helyzet javulása után 2021. minden bizonnyal a gazdaság újraindulásának éve lesz, de az ingatlanszektor növekedésének további erősödését több adórendszeren belüli ösztönző is (pl. rozsdaövezeti lakások kedvező áfakulcsa, 5 százalékos új lakásáfa, lakásfelújítási támogatás, ideiglenes telephelyszabály eltörlése HIPÁ-ban stb.) segítheti. A KIVA-értékhatárok emelkedése egyes ingatlanberuházással foglalkozó projektcégeket is megfontolásra késztethet az átállás tekintetében.

10. 2021. A KIVA éve lesz? Nem árt már most gondolni a visszatérésre!

A KIVA választása például: az IT, magánegészségügyi, mérnöki , reklám és marketing, őrzés-védelmi és takarítási, jogi és tanácsadói, művészeti és oktatási szektorokban működő vállalkozások számára jelenthet adómegtakarítást. A KIVA választása jóval több, mint egy aktuális adóelőny rendeltetésszerű, rövidtávú kiaknázása. A KIVA a kkv -szektor megerősödésének egyik fontos támogatója lehet, ugyanakkor már a KIVA választásakor érdemes tisztában lenni a TAO-ba való visszatérés szabályaival és következményeivel.

A bejegyzés szerzője Csepei Kinga, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---