Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tavaly 15-20 milliárd forintba került a látványsportágak – vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, és a jégkorong – támogatása az adófizetőknek, és idén is hasonló nagyságrendű lehet ez az összeg – derül ki Matolcsy György kérdésre adott írásbeli válaszából.
Scheiring Gábor LMP-s képviselő kérdésére válaszolva a nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: a kormány a társasági adóból érvényesíthető adókedvezmény megalkotásával szeretné ösztönözni a látványcsapat-sportágak támogatása iránt elkötelezett társas vállalkozásokat. Ennek érdekében a látványcsapat-sportágak támogatója a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben – a támogatási igazolás birtokában – a fizetendő társasági adó 70 százalékáig terjedő adókedvezményt érvényesíthet, valamint a támogatás, juttatás értéke elszámolható az adózás előtti eredmény terhére is.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 2011-ben a sportcélú adókedvezmény államháztartási szintű költségvetési hatása – számításba véve azt is, hogy az adókedvezmény révén megvalósuló beruházások többlet adóbevételt generálnak – összesen mintegy 15-20 milliárd forintra tehető, és a tárca idén is hasonló nagyságrendű bevétel-elmaradással kalkulál – fogalmazott válaszában Matolcsy György.
(Forrás: MTI)
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!