Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Benedek Eleket a legtöbben csak úgy ismerik, hogy ő a nagy mesemondó, esetleg még tudnak róla, hogy gyermeklapokat is szerkesztett, például a Cimborát. Nem kevésbé jelentősek Benedek Elek korai regényei, hírlapírói, -szerkesztői tevékenysége sem. Ezek sorában ki kell emelni első jelentős regényét, ’Az adószedő’ c. könyvét is.
„… fő, hogy dolgozzanak.”
(Benedek Elek írói végrendeletének utolsó három szava)
Benedek Elek élete
Benedek Elek székely nemesi családban született 1859. szeptember 30-án, a Magyar Királysághoz tartozó Kisbaconban. Az első világháborút követően hazatért kisbaconi birtokára, a romániai Kisbaconba, itt halt meg kilencven éve, 1929. augusztus 17-én.
Az utolsó fénykép Benedek Elekről
Iskoláit Kisbaconban, Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte.
A diákévei alatt méprajzi gyűjtést is folytatott, ebből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. A Budapesti Hírlapnál volt első állása, újságíróként. Itt jelentek meg cikkei a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány meséje is. Önálló mesekönyvei 1885-től kerültek kiadásra.
Kormánypárti képviselőként 1887-ben bekerült a Parlamentbe. A képviselői munkát 1892-ig folytatta, abban csalódva hagyta abba politikai pályafutását.
Számos lapnak volt főszerkesztőként, szerkesztőként, újságíróként munkatársa (például: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09), időnként álnéven is publikált. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Sorra jelentek meg mesekönyvei, mesefordításai.
Nagy vállalkozásba kezdett bele 1905-ben, a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményébe. A Nagy magyarok életéből 13 kötet jelent meg 1905 és 1914 között, de a világháború megakadályozta a további kötetek elkészülését.
Trianon után, 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba. Legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Ebben olyan szerzők írtak, mint például Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Karácsony Benő, Sipos Domokos. A világgazdasági válság csődbe vitte a lapot, Benedek Elek agyvérzést kapott és augusztus 17-én meghalt. Két nappal később felesége, Fischer Mária mérget vett be, és ő is meghalt. Kisbaconban temették el őket.
Benedek Elek több leszármazottja írói pályafutást választott, vagy főtevékenysége mellett írással is foglalkozott. Legismertebbek közülük Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes és Lengyel László.
Az Adószedő c. regényről
A mű a fiatal Benedek Elek első próbálkozásai közül való. A regényben a székely néplélek, a székely büszkeség jelenik meg. Ne feledjük, hogy Benedek Elek maga is székely nemesi családból származott. A nagy mesélő a regényt ízes székelyföldi nyelvjárással írta meg, sok kis székelyes csalafintaságot mutat be.
A Benedek család címere
A mű eredeti címe ’A kollektor’ volt, ez ma már eléggé idegenül hangzik, ezért az újabb kiadásokban ’Az adószedő’ cím jelenik meg.
|
Benedek Elek Kotormány lakosairól (tkp. a székelyekről) A havasok közelsége meglátszik e nép jellemén. Verekedő, büszke, a törvénnyel hadilábon áll, s a törvényuraknak több vesződségük van ezzel az egy faluval, mint az egész vidékkel. (részlet a regényből) |
Benedek Elek történetmesélését hasonlították Szabó Dezső, Nyírő József, Tamási Áron, vagy Sütő András és Kányádi Sándor történetmeséléséhez is, de ez eléggé igaztalan, hiszen a felsorolt szerzők legfeljebb követői lehettek a nagy mesélőnek.
Az Adószedő c. regény helyszínei, időpontja, szereplői
A történet a székelyföldi Kotormány községben (létező település) játszódik, egyes részei a közeli városban, Baróton, illetve Budapesten. A cselekmények időpontja 1875-76.
A regénynek nem túl sok szereplője van, a jó emberek mind székelyek, a rosszak más nemzetiségűek.
Gazdag Antal Mózes: 60 éves, gyermektelen székely lófő, az események fő mozgatója. Korábban maga is betöltötte – tisztességesen és mások megbecsülését is kiváltva – az adószedői tisztséget.
Klára: Gazdag Antal Mózes felesége.
Árva Antal Mózes: sokgyerekes szegény székely, atyafiságban áll Gazdag Antal Mózessel.
Árva Antal Lőrinc: Árva Antal Mózes fia, akit Gazdag Antal Mózes örökbe fogadott, és saját fiaként nevelt. Megjárta a Monarchia hadseregét is, még az 1866-os königgrätzi csatában is részt vett.
Gyenge Ágnes: Gazdag Antal Mózes örökbe fogadott leánya. Nevelőszülei abban reménykednek, hogy Árva Antal Lőrinc feleségül veszi, így rájuk hagyhatják vagyonukat.
Talabér József: magyar paraszt, 35 éves, apja még jobbágy volt. A regény címszereplője. A Talabér szó a székelyeknél kerékkötőt jelent, nevét tekinthetjük beszédesnek is.
Bekő Julis: Talabér József felesége. Árva Antal Lőrinc szerelmese volt annak katonáskodása előtt. Talabér halálhírét keltette Lőrincnek, így csellel vette feleségül Julist. Lőrinc nem halt meg, hazatérése után közte és Julis között újraéledt a kölcsönös vágy.
Talabér Józsika: Talabér és Julis egyetlen gyermeke, Barót városában tanuló.
Burdu testvérek: hat testvér, oláhok. Apjukkal együtt hegyi pásztorok, de az útonállástól, rablástól, sőt a gyilkosságoktól sem riadnak vissza. A testvérek közül a legidősebb Burdu Tódor, neki fontos szerepe van a történetben.
Emlékbélyeg Benedek Elek születésének 150. évfordulójára
A regény cselekményének rövid összefoglalója
Itt most csak a regény fő vonalát ismertetjük.
Talabér József egyetlen szavazattal megnyeri a község adószedői (kollektori) állását Árva Antal Mózessel szemben. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a szavazókat Talabér befolyásolta, étel, ital, pálinkáztatás, krumpli is szerepelt az eszköztárban. A korábbi kollektor („Mégegypicula” János) börtönben van, mert hivatali jogkörével visszaélve több adót szedett, mint amit a törvény előírt.
A győzelmet követően áldomást isznak a kocsmában, ahol Talabér szóváltásba keveredik Gazdag Antal Mózessel, aki megvádolja, hogy „pálinkával szerezted a kollektorságot”. Talabér kihívja őt egy huncfutra, sajátos székely párbajra.
A párbajon az idős Gazdag Antal Mózes helyébe nevelt fia, Lőrinc lép. Éppen elkezdődne a párbaj, mikor Klára megérkezik Barótról, Talabér Józsika halálhírét hozza, a gyermekre ráomlott egy földfal. A párbaj elmarad. Mikor Bekő Julis megtudja fia halálát, bánatában az áradó patakba veti magát, Lőrinc kimenti.
|
Nincs szükség faluhelyen telegráfra, drót ott az asszonynépek gyorsan kereplő nyelve, s nyargal a hír, mint a szemét vesztett vadállat. (részlet a regényből) |
Lőrinc elázottan hazatér, itt nevelőapja választás elé állítja, vagy elveszi Gyenge Ágnest feleségül, vagy mehet a háztól. Lőrinc közli, hogy ő Bekő Julist szereti, távozik a házból. Az utcán összetalálkozik édesapjával, Árva Antal Mózessel, aki segíteni próbál. Ez eredménytelen, Lőrinc vele is összeszólalkozik, erre az édesapja is kitagadja. Lőrinc a hegyekbe menekül, pásztorok segítője lesz.
A regény 2006-os kiadásának címlapja
A temetésen Talabér botrányt csinál, a gyermek igazgatóját nevezi fia gyilkosának, az igazgatónak menekülnie kell.
Az igazgató becsületsértésért feljelenti Talabért, az igazgatót viszont Talabér vádolja gyilkossággal, gondatlansággal. Az előbbi ügyben gyorsan ítélet születik, Talabért egy hónapi fogságra ítélik. A tömlöc miatt veszne a hivatal is, meg különben is a nyakas Talabér szemében az igazgató a bűnös.
A felháborodott Talabér – aki közben (egy haláleset miatt) a község pénztárosi munkakörét is megkapja – a fővárosba utazik, hogy igazságot szerezzen. Magához veszi a község pénzét, hatszáz forintot, ilyen módon a faluval ’előlegezteti’ meg a költségeket. Pesten segítője egy korábbi földije, Bodosi Dani (napidíjas közszolga a vámosoknál), aki valóban segít is neki, Talabér büntetését eltörlik. Ezt meg kell ünnepelni! Kocsmázás, szórakozás, Király utcai örömnegyed. A pénz elfogy, Talabér hazautazik.
Éjszaka ér haza, azt látja, hogy Lőrinc oson ki a házából. Talabér és Julis összekapnak, de gyorsan abbamarad a veszekedés, mert mindkettőnek van takargatnivalója, de mindkettő tud a másik bűneiről is, kölcsönösen fátylat borítanak az eseményekre.
A pénzt vissza kell tenni a falu pénztárába (ennek ládikóját Talabér őrzi). Feleségének azt ígéri, hogy hitelt vesz fel a banktól, de ehelyett ő is a magasabb adó beszedéséhez folyamodik, amit könyvelési ügyeskedéssel kíván elrejteni (a könyvelési trükköt lásd alább). További jövedelemszerzést jelent nála, hogy kollektori hatalmával, írástudásával közreműködik a vasútépítések földterületeinek felvásárlásánál. A felvásárlási összegek egy része is Talabér zsebébe kerül.
A sok elsikkasztott és korrupciós pénz Talabér költekező életmódjában is megjelenik, ezt sokan látják a faluban is. Emiatt összeszólalkozik Árva Antal Mózessel. Közben Julis is számon kéri, hogy mikor megy már a bankba a hitelt felvenni. Talabér befogja a lovakat, és elutazik.
Talabér nem a városba megy, hanem fel a havasokba. Út közben Lőrinc meglátja, utána lopakodik, egészen a Burdu testvérek tanyájáig követi. Kihallgatja, hogy Talabér akár két napig is a hegyekben marad. Ez alkalmat jelent számára, hogy azon nyomban elinduljon Kotormányba Bekő Julishoz, és válaszút elé állítsa.
Éjszaka lopódzik be Talabérék házába, de ezt Gyenge Ágnes is meglátja, mivel ő reménytelenül szerelmes Lőrincbe, elájul Talabérék háza előtt.
Megkocogtatják Árva Antal Mózes ablakát, mikor Mózes kinyitja, egy kis csomagot dobnak be, egy levelet tartalmaz, amelyben Lőrinc éjféli találkozóra hívja apját a patak partjára. Mózes zsebre dugja a levelet, és elindul a találkára.
Felfedezik Árva Antal Mózes holttestét a patak partján, leütötték, szíven szúrták. Lőrincet, aki még mindig a faluban van, elkapják, a bizonyítékok ellene szólnak. Ágnes elmondja az igazat, hogy Lőrinc nem lehetett a gyilkos, mert Bekő Julisnál volt, de ezt Lőrinc tagadja (védeni akarja Julist), és Julis is tagadja (szégyenében). Lőrincet vizsgálati fogságba vetik. Gazdag Antal Mózes, Klára asszony és Ágnes nem hisznek Lőrinc bűnösségében, Mózes minden követ megmozgat, hogy kiderítse az igazságot.
Talabér és Julis isznak. Sokat! Talabér részegségében kifecsegi, hogy ő bérelte fel Burdu Tódort a gyilkosságra. Julis szégyenében elfut, ismét az áradó patakba veti magát, belehal. Talabér egyedül marad, de életmódját folytatja.
Az események a következő év tavaszán folytatódnak. A Szent György napi birkakihajtáskor Burdu Tódor megveszi Gazdag Antal Mózes egyik birkáját. A fizetség részét képezi egy ötforintos, amin Mózes felfedezi saját ráírását. Az öt forintot fél évvel korábban fizette be adóként Talabér kezeihez. A pénz forrását tekintve Burdu ellentmondásba keveredik, lefogják, a falu tömlöcébe vetik, míg a városból megérkeznek a csendőrök. Világossá válik, hogy Burdu Tódor ölte meg Árva Antal Mózest, és Talabér József bérelte fel, az ötforintos a fizetség egy része volt.
Talabér adót vitt (Székely)Udvarhelyre, hazafelé meglátja a falujába igyekvő csendőröket, udvariasan felveszi őket kocsijára, akik két oldalára ülnek. Hazaérve a faluháznál nagy csődület támad, hogy a gyilkost felbérlő Talabért is elkapták. Az események súlya alatt Talabért szélütés éri.
Előkerül egy szemtanú is, illetve kiderül, hogy az Árva Antal Mózeshez bedobott levél egy adóelszámolási ívről lett leszakítva. Bebizonyosodik, hogy Burdu Tódor a gyilkos, Talabér bérelte fel. Burdut örökös fogságra ítélik. Talabér újabb szélütést kap. Nem kerül börtönbe, ne az állam pénzén kelljen utolsó napjainak szenvedéseit eltöltenie.
Lőrinc kiszabadul, rájön, hogy Julis már nem szerette őt, elveszi Ágnest feleségül. Ez a boldog vége a könyvnek.
Az adótrükk
A XIX. században az adófizetőknek volt egy kis adókönyvecskéjük, amelybe a kötelezettségek és befizetések összegét beírta az adószedő, illetve ugyanezen összegek kerültek be az adószedőnél lévő nagykönyvbe (főkönyvbe) is.
Bejegyzések egy adókönyvecskében
A korábbi adószedő, „Mégegypicula” János a nagykönyvbe és a kiskönyvbe is a ténylegesen beszedett összeget írta be. Mikor vizsgálat indult ellene, azonnal kiderült, hogy több adót szedett, mint amit a törvény előírt. Elítélték, börtönbe került.
Talabér ezt tudta, ezért a nagykönyvbe a törvény szerinti összeget írta be, a kiskönyvbe pedig a ténylegesen beszedett összeget. Az írástudatlan parasztok ezt nem tudták ellenőrizni. Gazdag Antal Mózes, és Árva Antal Mózes írástudók voltak, ezért tőlük a törvény szerinti összeget szedte be Talabér, és a kiskönyvecskéjükbe is ezt az összeget írta be.
Mikor kiderült az ötforintos bankóval kapcsolatos probléma, felülvizsgálták Talabér adószedői gyakorlatát is. A nagykönyv rendben volt, de az ellenőrök bekérték a kiskönyvecskéket is, és kiderült a csalafintaság.
Irodalom:
Benedek Elek: Az adószedő (Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2006)
