Adókockázattal járnak az ajándékutalványok

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. szeptember 26.
Címkék: , ,
Rovat:
A január óta hatályban lévő áfaszabályok még mindig nem részleteznek kellő mértékben egyes, az utalványok használatával kapcsolatos különleges helyzeteket. Ez akár vétlen adóhiányhoz, így adóbírsághoz és a késedelmi pótlék kockázatához is vezethet, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Idén januártól az EU minden tagállamában – így Magyarországon is – új, közös szabályokat vezettek be az utalványok áfakezelésére. Az érvényes szabályok elkülönítik az egyféle (pl. könyvutalvány) és a többféle termékre beváltható utalványokat (pl. egy áruházlánc bármely termékére beváltható utalvány).

A két típus kezelése az áfa rendszerében teljesen eltérő a kibocsátó cégek, a beváltóhelyek és az utalványforgalmazók számára. Az egycélú utalványok átruházása minden lépésben áfaköteles, vagyis olyan, mintha az érintett terméket (pl. könyvutalvány esetében könyvet) értékesítenék. A beváltáskor a beváltóhely a terméket az utalvány kibocsátójának számlázza ki, nem pedig a termék tényleges vevőjének. Ezzel szemben a többcélú utalvány átruházása áfakörön kívüli és a beváltóhely a terméket a tényleges vevőnek számlázza ki, az utalványt pedig gyakorlatilag úgy kezeli, mintha készpénzt kapott volna.

„Az adóhatósággal folytatott konzultációnk alapján nem minden esetben egyértelmű azonnal, hogy egy adott utalvány egycélú vagy többcélú-e. Például egy könyvutalvány is lehet többcélú utalvány, amennyiben a hagyományos könyvön kívül például poszterre vagy zenei CD-re is beváltható a könyvesboltban, ugyanakkor egy bútoráruházban bármilyen termékre beváltható utalvány is egycélú, ha egyértelmű, hogy csak az általános, 27%-os áfakulcs alá tartozó termékek kaphatók a bútoráruházban” – mondta el Földes Balázs.

A Crowe FST szenior menedzsere hozzátette: a legtöbb beváltóhelynek például gondot okoz a helyes számlázás olyan esetekben, amikor a vevő részben utalvánnyal, részben pedig készpénzzel fizet. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az addigi számlázási gyakorlatoktól teljesen eltérő ügymenetet kell követnie a cégeknek (például egy terméket kétfelé kell számlázni, egy részét a vevőnek, egy részét pedig az utalvány kibocsátójának). Ráadásul a pénztárgépben történő szerepeltetés is problémás, mivel a mai pénztárgép-logika nem tökéletesen alkalmas az olyan speciális szituációk helyes rögzítésére, mint a részben áfás (készpénzzel rendezett vételár rész), részben áfakörön kívüli (utalvánnyal rendezett vételár rész) a tranzakció.

„Az EU irányelvből nem olvasható ki teljeskörűen, amit az adózónak tudnia kell, és így az irányelveket a magyar jogba beépítő törvények sem térhetnek ki minden esetre. Így viszont a vállalkozásoknál kialakulhat helytelen adminisztratív gyakorlat, mely akár adóhiányhoz is vezethet egy cégnél, amelyet csak növelhet az adóbírság és a késedelmi pótlék kockázata” – hangsúlyozta a Crowe FST szakembere. Földes Balázs szerint, ha egy adózó utalványokat használ – akár kibocsátóként, forgalmazóként, beváltóhelyként vagy akár csak munkavállalók részére kiosztható juttatásként – érdemes felülvizsgálni, hogy a jelenlegi gyakorlata megfelel-e az új jogszabályoknak és a NAV említett értelmezésének; a nem egyértelmű esetek felülvizsgálata során pedig érdemes konzultálni a megfelelő adótanácsadóval.


Kapcsolódó cikkek:


Mintegy 18,7 milliárd forintos informatikai fejlesztést indít a NAV
2020. július 3.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 13,99 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 4,759 milliárd forint saját forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait; a Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások.

Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész
2020. július 3.

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 4. rész
2020. július 2.

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.

Milliárdos adócsalás elkövetőit vették őrizetbe Magyarországon
2020. július 1.

Cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió euró (mintegy 3,4 milliárd forint) értékű áfacsalást elkövető szervezett bűnözői csoport két vezetőjét állították elő Magyarországon négy további ország hatóságainak bevonásával - közölte az Eurojust szerdán.