2010 után is érvényesíthető a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2008. évi második számában megjelent 2008/7. Adózási kérdés a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésével foglalkozik, ha erre meghosszabbított időtartamban, áthúzódó kedvezményként kerül sor.
Az adókedvezmény 2007. január 1-jével ugyanis megszűnt. Ennek ellenére, ha a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött, a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint a továbbiakban is igénybe lehet venni. Főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető.
A fentiek következtében a jogosultak – általános esetben – utoljára a 2010. évi bevallásukban csökkenthetik ezen a címen az adójukat. A most ismeretett általános szabály alól is meghatározott azonban bizonyos kivételeket a törvény. Egyes jogosultak így meghosszabbított időtartamban – így akár 2010. után is – igénybe vehetik a kedvezményt.
Ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
Az első fordulat arra az esetre vonatkozik, ha a magánszemély megelőlegező kölcsönt vett fel részben vagy egészben. (Megelőlegező kölcsönt gyermektelen vagy egygyermekes fiatal házaspár – azaz olyan házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét – kérhetett a jövőben megszületendő gyermekre gyermekekre tekintettel. A megelőlegező kölcsönt csak új lakás felépítésére, vásárlására lehetett igénybe venni, családi ház és ikerház tetőterében épített, vásárolt lakás esetében nem). A megelőlegező kölcsön sajátossága, hogy az adósoknak a törlesztést a gyermekvállalási határidő eredménytelen letelte után kell csak megkezdeniük. Ha a kölcsön egésze megelőlegező kölcsön volt, akkor abban az esetben merül fel a törlesztési kedvezmény érvényesíthetősége, ha a vállalt gyermek nem született meg vagy az adósok elváltak, mielőtt gyermekvállalásukat teljesítették volna, és a kölcsön törlesztése már 2007. január 1-je előtt megkezdődött. Természetesen ilyen esetben is csak azokra az évekre érvényesíthető a kedvezmény, amikor az adósnak egyébként van már egy másik családi pótlékra jogosult gyermeke vagy a törlesztési időszakban születik gyermeke, aki után családi pótlék jár (ekkor feléled a kedvezmény). Így, ha például egygyermekes házaspár vállalt második gyermeket, aki nem született meg, akkor mivel van egy családi pótlékra jogosult gyermek, a kölcsöntörlesztés után mindaddig járhat a kedvezmény ameddig a családi pótlék jár, de a törlesztést 2007. előtt meg kellett kezdeni. Ha a kölcsönnek csak egy része volt megelőlegező kölcsön és azt ténylegesen törleszteni kellett 2007. január 1-je előtt, a kedvezmény szintén meghosszabbított időtartamban érvényesíthető, ha a felvett hitel törlesztési időszakában az igénylőnek van (lett) családi pótlékra jogosult gyermeke.
A második fordulata alapján azok, akik úgy vettek fel lakáscélú hitelt, hogy az nem megelőlegező kölcsön volt, mivel arra nem voltak jogosultak és/vagy lakásépítési kedvezményre sem voltak jogosultak, érvényesíthetik a kedvezményt, ha a felvett hitel törlesztését 2007. január 1-je előtt megkezdték és a törlesztés időszakában van (lett) családi pótlékra jogosult gyermekük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan – a törvényben előírt feltételeknek egyébként megfelelő nem megelőlegező kölcsönként felvett – lakáscélú hitel esetén is (ha annak törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött) érvényesíthető a törlesztési kedvezmény a hosszabb időtartamban, amely mellett a lakás megszerzéséhez a hitelt igénylő(k) a lakásépítési kedvezményt (ún. szoc.pol kedvezményt) nem kapták meg (mert arra nem voltak jogosultak, illetve azt nem is kérték, mert úgy ítélték meg, hogy nem jogosultak rá) és a törlesztés időszakában van (lett) családi pótlékra jogosult gyermekük.
