3 bürokrácia-csökkentő ígéret kipipálva


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A július 4-én elfogadott gazdasági salátatörvény jónéhány jogszabályt módosít, így több adminisztráció csökkentő ígéretét is beváltja a kormány.

Már áprilisban, a Széll Kálmán Terv bürokrácia csökkentő csomagjának részeként beharangozta a kormány, hogy a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát 2012-től 200, majd 2014-től 300 millió forintra emelné. Ez azt jelenti, hogy az értékhatár alatti nettó árbevételt realizáló kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak nem kell majd könyvvizsgálóval auditáltatniuk az éves beszámolójukat.

A kormány becslése szerint ezzel több mint 17.000 kis- és középvállalkozás mentesül évente 350-400.000 forint könyvvizsgálói díj alól. 2014-től az értékhatárt 300 millió forintra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelenthet költségcsökkenést. Az más kérdés, hogy mennyiben csökkenti ez a bürokráciát és az adminisztrációt: a könyvvizsgálat előkészítését általában a vállalkozás könyvelője végzi, így adminisztrációcsökkenés esetleg nála lehet ezzel.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem örült a tervezetnek, mert álláspontja szerint a kötelező könyvvizsgálat nem adminisztrációs teher, a könyvvizsgálat ugyanis nem más, mint annak ellenőrzése, hogy az egyébként jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többlet-adminisztrációt a vállalkozások számára. A kamarai lobbi azonban nem tudott változtatni a javaslaton, a számviteli törvény az elfogadott módosítás alapján 2012-től 200 millióra, majd 2014-től 300 millióra emeli az értékhatárt.

A könyvvizsgálók a továbbiakban azért lobbiznak, hogy a munka nélkül maradó könyvvizsgálók számára új ellenőrzési területek nyíljanak meg.

Folytatás az Atecéged.hu-n.

Forrás: Atecéged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.