Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A július 4-én elfogadott gazdasági salátatörvény jónéhány jogszabályt módosít, így több adminisztráció csökkentő ígéretét is beváltja a kormány.
Már áprilisban, a Széll Kálmán Terv bürokrácia csökkentő csomagjának részeként beharangozta a kormány, hogy a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát 2012-től 200, majd 2014-től 300 millió forintra emelné. Ez azt jelenti, hogy az értékhatár alatti nettó árbevételt realizáló kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak nem kell majd könyvvizsgálóval auditáltatniuk az éves beszámolójukat.
A kormány becslése szerint ezzel több mint 17.000 kis- és középvállalkozás mentesül évente 350-400.000 forint könyvvizsgálói díj alól. 2014-től az értékhatárt 300 millió forintra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelenthet költségcsökkenést. Az más kérdés, hogy mennyiben csökkenti ez a bürokráciát és az adminisztrációt: a könyvvizsgálat előkészítését általában a vállalkozás könyvelője végzi, így adminisztrációcsökkenés esetleg nála lehet ezzel.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem örült a tervezetnek, mert álláspontja szerint a kötelező könyvvizsgálat nem adminisztrációs teher, a könyvvizsgálat ugyanis nem más, mint annak ellenőrzése, hogy az egyébként jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többlet-adminisztrációt a vállalkozások számára. A kamarai lobbi azonban nem tudott változtatni a javaslaton, a számviteli törvény az elfogadott módosítás alapján 2012-től 200 millióra, majd 2014-től 300 millióra emeli az értékhatárt.
A könyvvizsgálók a továbbiakban azért lobbiznak, hogy a munka nélkül maradó könyvvizsgálók számára új ellenőrzési területek nyíljanak meg.
Folytatás az Atecéged.hu-n.
Forrás: Atecéged.hu
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.
Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
