4-5 milliárdot várt volna az első két hónapban az elmeszelt adóból a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn 2 tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta az elvárt adóra vonatkozó szabályok megszüntetésére irányuló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot azért terjesztette be a kormányzat, mert az Alkotmánybíróság 2007. február 28. napjától – a jövőbeni kötelezettségekre vonatkozó hatállyal – megsemmisítette a társasági és osztalékadóról szóló törvénynek az elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseit, és az ehhez kapcsolódó az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott előleg szabályokat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2007. január 1-jétől hatályos szabályok alapján az AB határozat közzétételéig bevallott és befizetett adót az AB határozat nem minősítette jogszerűtlennek. A törvényjavaslat – indoklása szerint – méltányossági és igazságossági szempontokat érvényesítve rendelkezik úgy, hogy a megsemmisített rendelkezéseket 2007. január 1-től a megsemmisítés napjáig sem kell alkalmazni, azaz az elvárt adó fizetési kötelezettség erre az időszakra visszamenőleg is megszűnik.

A jogbizonytalanság feloldása érdekében ezt a törvénymódosítást mielőbb, a kihirdetést követő napon célszerű hatályba léptetni. Ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti vagy az összegből egy később esedékes adótartozását egyenlítheti ki.

A Pénzügyminisztérium osztályvezetője Domonkos László, Tállai András, és Varga Mihály fideszes képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: az elvárt adóból az egész évre mintegy 50 milliárd forint bevételt várt a PM, aminek időarányos, két hónapra tartozó része 8-9 milliárd forint, ám szerinte reálisan 4-5 milliárd forint volt várható erre az időszakra. Ennek ellenére a kormány 30 milliárd forintot zárolt a költségvetésben, az AB határozat miatt kieső bevételek pótlására.

Az osztályvezető szerint január 1-jétől február 27-ig elsősorban azok a cégek fizettek elvárt adó előleget, amelyek megszűntek, illetve átalakultak. Az APEH-nél sincs erre vonatkozó pontos adat, ám az biztos, hogy ezen időszak alatt mintegy 500 vállalkozás szüntette be tevékenységét, de hogy ebből hányan fizettek előleget, arról nincs adat.

Arra a felvetésre, hogy akik visszaigényelnék befizetett adóelőlegüket, és így automatikusan adóellenőrzésre számíthatnak, az osztályvezető azt mondta: nem indokolt, hogy e miatt a cégek ne kaphassanak adóellenőrzést.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.