Nőtt a bankok mérlegfőösszege


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bankszektor összesített mérlegfőösszege az idén januárban 20.878,462 milliárd forintra emelkedett az év végi 20.838,4 milliárd forintról – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált adatokból.

A hitelek nettó állománya az első hónap végére 13.728,895 milliárd forintra emelkedett a december végi 13.473,6 milliárd forintról. Ezen belül a vállalkozói hiteleké 113,548 milliárd forinttal 5.830,656 milliárd forintra, a háztartási (lakossági és egyéni vállalkozói) hiteleké pedig 88,151 milliárd forinttal 4.331,742 milliárd forintranőtt.

A hitelezésben továbbra is a devizahitelezés dominált: míg a forinthitelek állománya 4 milliárd forinttal 6.273,3 milliárd forintra csökkent, addig a devizahiteleké több mint 255 milliárd forinttal 7.652,9 milliárd forintra nőtt. Különösen a háztartási hitelek esetében szembetűnő a devizahitelek térhódítása: míg a szegmensbe kihelyezett forinthitelek állománya egy hónap alatt 6 milliárd forinttal 2.289 milliárd forintra csökkent, a devizahiteleké 94,3 milliárd forinttal, 2.111 milliárd forintra hízott januárban.

A betétek állománya egy hónap alatt 27,1 milliárd forinttal 10.079,6 milliárd forintra nőtt, ezen belül a forintbetéteké 41 milliárd forinttal 7.416 milliárd forintra csökkent, míg a devizabetéteké 68 milliárd forinttal 2.664 milliárd forintra emelkedett. Tavaly az előzetes adatok alapján a bankszektor 362,61 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 15,4 százalékkal többet az előző évinél.

A bankok összesített saját tőkéje 2006-ban 26,9 százalékkal hízott és év végén meghaladta az 1.819 milliárd forintot, míg együttes szavatoló tőkéjük 13,5 százalékkal, 1.535,9 milliárd forintra nőtt.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.