40 év utáni nyugdíj: nem örülhet mindenki…

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A friss számok szerint 22 ezer nő kapja jelenleg a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugellátást, átlagosan havi 94 ezer forintot. A januárban életbe lépett szabályozás szerint 40 év jogosultsági idő után, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők és megkapják a teljes jogú öregségi nyugdíjat.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 22 ezer 129 nő részére állapítottak meg nyugellátást 40 év jogosultsági idő alapján 2011. június 30-ig, a nyugellátás átlagos összege 93 ezer 724 forint – közölte nemrég egy képviselő írásbeli kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője.

Szűcs Erika (MSZP) azzal a kérdéssel fordult Réthelyi Miklóshoz, hogy ténylegesen hány nő élt eddig a 40 év jogosultsági idővel összefüggő korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével.

A tárcavezetőnek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataira hivatkozó közléséből kiderül, hogy az ellátásban részesülők zöme három születési évjáratba tartozik: több mint 7 ezren 1953-as születésűek, csaknem 6 ezren 1952-ben, mintegy 5,5 ezren 1954-ben születtek. Mintegy 3 ezer érintett 1955-ös, kevesebb, mint 1 ezer 1956-os, 21 pedig 1957-es születésű volt.

Az első félévben 7,6 milliárd forint kiadást jelentett a „nők – 40” bevezetése – tájékoztatott a miniszter, hozzátéve, hogy az éves várható kiadás viszont elérheti a 24 milliárd forintot, ugyanis az igénybevétel és így a kiadásnövekedés üteme az év folyamán gyorsul.

A következő években további kiadásnövekedés várható, mert évente újabb születési évjárat nőtagjai szerezhetik meg a jogosultságot, s a nyugdíjkorhatár-emelés következtében nem minden évben lehet kilépő korosztállyal számolni.

Kik kaphatnak?

A január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, például: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormánytisztviselői jogviszony, a bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, a segítő családtagi jogviszony, az őstermelői jogviszony, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban eltöltött idő.

Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet. Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Folytatás a pénzcentrum.hu-n.

Forrás: pénzcentrum.hu

---