Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2011. évi LXV. törvény alapján augusztus 12-től élhetnek a devizaadósok az árfolyamrögzítés lehetőségével. Az árfolyamrögzítést nem igényelhetik azok, akiknek hitele meghaladja a 30 millió forintot, vagy akik már részt vesznek valamilyen banki fizetéskönnyítő programban, egyidejűleg ugyanis nem futhat a kettő.
Az árfolyamrögzítéssel csak azok a devizahitelesek élhetnek, akiknek még nem halmozódott fel 90 napon túli tartozása és más banki segítséget nem vesznek igénybe hitelük törlesztéséhez.
A svájci frank árfolyamát 2015. januárjáig a 180 forinton rögzítik, a különbözet pedig egy államilag garantált forintszámlán (gyűjtőszámlán) halmozódik fel.
A számlán felhalmozott forinttartozást törlesztését legkésőbb 2015 januárjában kell megkezdeni, ám ha már ezt megelőzően 180 forint alá csökken a svájci frank árfolyama, már akkor megkezdődik a forintszámla törlesztése. Az ezen a forintszámlán felhalmozott összeg 2015 januárja után piaci forinthitellé alakul és meg kell kezdeni a törlesztését is. A 2014 decemberi és a 2015 januári – forintban számolt – törlesztőrészlet között nem lehet nagyobb a különbség 15 százaléknál.
A Nemzeti Eszközkezelő októbertől azoknak jelenthet megoldást, akiknek 90 napon túli tartozásuk van. Ők akár támogatott forinthitelből kisebb lakásba költözhetnek jelenlegi lakásuk értékesítését követően.
Forrás: 2011. évi LXV. törvény
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
