Már lehet kérni az árfolyamrögzítést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2011. évi LXV. törvény alapján augusztus 12-től élhetnek a devizaadósok az árfolyamrögzítés lehetőségével. Az árfolyamrögzítést nem igényelhetik azok, akiknek hitele meghaladja a 30 millió forintot, vagy akik már részt vesznek valamilyen banki fizetéskönnyítő programban, egyidejűleg ugyanis nem futhat a kettő.

Az árfolyamrögzítéssel csak azok a devizahitelesek élhetnek, akiknek még nem halmozódott fel 90 napon túli tartozása és más banki segítséget nem vesznek igénybe hitelük törlesztéséhez.

A svájci frank árfolyamát 2015. januárjáig a 180 forinton rögzítik, a különbözet pedig egy államilag garantált forintszámlán (gyűjtőszámlán) halmozódik fel.

A számlán felhalmozott forinttartozást törlesztését legkésőbb 2015 januárjában kell megkezdeni, ám ha már ezt megelőzően 180 forint alá csökken a svájci frank árfolyama, már akkor megkezdődik a forintszámla törlesztése. Az ezen a forintszámlán felhalmozott összeg 2015 januárja után piaci forinthitellé alakul és meg kell kezdeni a törlesztését is. A 2014 decemberi és a 2015 januári – forintban számolt – törlesztőrészlet között nem lehet nagyobb a különbség 15 százaléknál.

A Nemzeti Eszközkezelő októbertől azoknak jelenthet megoldást, akiknek 90 napon túli tartozásuk van. Ők akár támogatott forinthitelből kisebb lakásba költözhetnek jelenlegi lakásuk értékesítését követően.

Forrás: 2011. évi LXV. törvény


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.