600 ezer céget nem is lát az Apeh?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóverseny ellenére 1995-2005 között a GDP-arányos adóterhelés nőtt az Európai Unió régi 15 tagjánál, miközben az új EU-tagoknál csökkent – mondta Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára, az APEH egykori elnöke az Európa Klub keddi rendezvényén.

Az adóverseny a tőkevonzó képesség megőrzéséért és a tőke megtartó képességéért folyik – közölte Pitti Zoltán. A kutató elmondta: az EU legnagyobb országaiban napirenden van a társasági adókulcs csökkentése, Németországban például 39 százalékról 29 százalékra, és az új francia elnök és a leendő angol miniszterelnök is erről beszélt. A GDP százalékában mért adóterhelés az USA-ban és Japánban 30 százalék alatt van, az EU 15 régi országában 40 százalék, de 1995-2005 között némileg nőtt, az új tagok átlaga 35 százalék, Magyarországon 38 százalék – sorolta az adatokat az APEH egykori elnöke.

Nem látható

A magyar adórendszer strukturális problémákkal küzd, például túl magasak a munkáltatókat terhelő adók, amelyek egy részét a munkavállalókra kéne terhelni, miközben névre szóló járulék elszámolást lehetne bevezetni – javasolta Pitti Zoltán. A magyar adórendszer torzulásához hozzájárul, hogy 1,2 millió vállalkozásból 600 ezer ˝nem látható˝ az APEH számára, mert nem fizet adót – jelezte az egyetemi tanár. (Más megközelítésben viszont dicsérik az Apeh hatékonyságát.)

A társadalom egyötöde viseli az adóterhek négyötödét – mutatott rá egy másik adó anomáliára Kupa Mihály, a konferencia moderátora. Az egykori pénzügyminiszter szerint a magyar társadalomból ˝kiveszett a szolidaritás érzése˝. Az adókulcsokat Magyarországon csak akkor lehet csökkenteni, ha érvényesül az állam kiadási önkorlátozása, azaz gátat vetnek a fiskális alkoholizmusnak – jelentette ki Kopits György, a jegybank nemrég leköszönt alelnöke.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.