80 ezer forintos javaslat a minimálbérre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

80 ezer forintos minimálbér-javaslatot tett le végül a munkavállalói oldal az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Indul a vita az országos bérajánlásról, a minimálbérről, s a szakképzetteknek fizetett bérminimumról. A kormányzat, s a munkavállalók szerint is külön kell kezelni az átlagbér alatt, illetve felett keresőkre vonatkozó bérajánlást.

80 ezer forint lenne a minimálbér, s ennek 122 százaléka, 97 600 forint a szakképzetteknek járó bérminimum a munkavállalók javaslata szerint – tudta meg az FN.hu.

Ez már a munkavállalói oldal egyeztetett álláspontja, amelyről a péntek délelőtt kezdődő Országos Érdekegyeztető Tanácson igyekeznek meggyőzni a munkaadókat, vélhetően kevés sikerrel.
Pénteken az egyeztetés még aligha jut túl az álláspontok ismertetésén.

A legnagyobb vita a minimálbérről, bérminimumról várható – mondta lapunknak csütörtökön Vadász György, az Iparszövetség társelnöke, a kisvállalkozások érdekképviselője.

Az érdekvédő kifejtette: a vállalkozásoknak üzleti érdeke, hogy a munkavállalók anyagilag megbecsültnek érezzék magukat, ugyanakkor az álláshelyek megmaradása ugyancsak fontos szempont.

A minimálbér komolyabb megemelése elsősorban a kisvállalkozásokat hozná nehezebb helyzetbe, hiszen minimálbér közeli béreket nagyobb arányban fizetnek a kkv-szektorban, mint a nagy cégeknél.

Az egyszemélyes mikrovállalkozóknak viszont nem sokat számít, mert nekik jövőre az elvárt járulékalap nem a dupla minimálbér lesz, hanem a foglalkozására jellemző átlagbér.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) korábban a munkavállalói oldal egyeztetett javaslatánál kétezer forinttal kevesebbet: 78 ezer forintot javasolt a munkavállalói oldal tagszervezeteinek, ami szintén infláció fölötti emelést irányzott volna elő.
Indul a bércsata – biztosan nem a pénteki harc lesz a végső.

Hódi Zoltán, az MSZOSZ egyik tárgyalója lapunknak akkor elmondta: szerintük azért lenne szükség az inflációt meghaladó bérnövekedésre, mert a munkavállalók azt utóbbi időben jelentős reálbér-csökkenést, s egy részük pedig munkahelyük elvesztését tapasztalhatta meg a válság következményeképpen.

Az eddig adómentes juttatások jelentős része 25 százalékkal fog adózni jövőre, más részük – így a hideg étkezési jegyek- még a 25 százalékos adózási körbe sem kerülhettek be, így ezeket a munkavállalók biztosan nem fogják kapni jövőre.

A minimálbér környékén keresőknek a hideg étkezési jegyek kiesése – amelyet Hódi szerint a cégek aligha pótolnak majd a a 25 százalékkal megadóztatott meleg étkezési jegyekkel – jelentős nettó munkajövedelem-csökkenést okoz majd, amit ellensúlyozni kell – vélte a munkavállalók érdekvédője.

Hódi lapunknak korábban azt is elmondta, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése ráadásul bruttó 160 ezer forint alig ad többletet a munkavállalónak, csak átlagbér fölött jelentős a nettó bérnövekedés – tette hozzá. Így még annak a technikáját is át kell gondolni, hogy hogyan fogalmazzák meg majd az általános béremelésre vonatkozó javaslatukat, hiszen a béremelkedés hatása másként érinti a havi bruttó 160 ezer forint alatt, illetve fölött keresőket.

Az adórendszer átszabásának hatását a kormányzat is figyelembe veszi a javaslatában, ezért azt tanácsolja a munkaadói, illetve munkavállalói oldalnak, hogy külön kezeljék az átlagbér alatt, illetve felett keresőkre vonatkozó bérajánlást. A kormányzat szerint az átlag közelében, illetve felett keresőknél nem szükséges országos béremelési ajánlást kiadni, hiszen az adórendszer változása miatt a nettó bér amúgy is emelkedik, az esetleges fizetésemelés mértékét rá kell bízni a felekre.

Forrás: FigyelőNet

---