Így adózik a családi pótlék után az élettárs


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az együtt élő házas- vagy élettársak vonatkozásában hónap közben változás történik, akkor annak a társnak keletkezik egyéb jövedelme, aki a kifizetés napján a jogosulttal együtt él.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos 28. § (18) bekezdése értelmében a családi pótlékot egyéb jövedelemként –, ezen belül adóterhet nem viselő járandóságként – kell figyelembe venni 50-50 százalékban a jogosult magánszemélynél és a vele együtt élő házastársnál, élettársnál is – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az APEH tájékoztatása szerint a jövedelem 50-50 százalékban történő megosztásánál a családi pótlék kifizetésének napja az irányadó, azaz, ha az együtt élő társak vonatkozásában hónap közben változás történik, akkor annak a társnak keletkezik egyéb jövedelme, aki a kifizetés napján a jogosulttal együtt él.

Nem valószínű, hogy az APEH fogja ellenőrizni az élettársi közösség meglétét, illetve felbomlását, már csak azért sem, mert a családi pótlék kiutalása a kincstár feladata – tájékoztatta a Napit az adóhivatal sajtóosztálya.

Amint arról korábban a Napi Gazdaság beszámolt, az érintetteknek a családi pótlék ötven-ötven százalékát kell beleszámítaniuk az adóalapjukba, vagyis jóllehet adót ez után nem kell fizetniük, ám a teljes jövedelmet terhelő adó magasabb lesz. A szabály a gyereküket egyedül nevelő szülők esetében annyi könnyítést ad, hogy esetükben csak a pótlék ötven százaléka lesz az adóalap része, a másik fele a régebbi rendszer szerint teljesen kívül marad a jövedelmen.

Amellett, hogy némiképp megemelkedik így a havi adóelőleg összege, a munkavállalóknak nyilatkozniuk is kell a munkáltatónál arról, hogy mennyi családi pótlékot vesznek igénybe. A munkáltatónak ugyanis a munkabér adóelőlegének kiszámításakor tudnia kell, hogy mekkora összegű pótlékot kell beszámítania az adóalapba.

Több szervezet is megfogalmazta a rendelkezéssel kapcsolatban alkotmányossági aggályait. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete az Alkotmánybírósághoz is fordult, mert szerintük a szabályozás több helyen problémás. Egyrészt annak is kell adóznia utána, akinél nem is jelenik meg jövedelemként – mert például csak az egyik szülő tudja igénybe venni -, ezzel szemben az adóalapba mindkét szülő esetében beleszámít. Más szakértők azonban nem értenek egyet az MKOE álláspontjával, szerintük a rendelkezés teljes mértékben megfelel az alkotmánynak.

Forrás: Napi Gazdaság Online


Kapcsolódó cikkek