A 150 eurós értékhatár szabályai (2. rész)


Sorozatunkban bemutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a 150 eurós behozatali érték meghatározására, mert az ennél olcsóbb termékekre speciális áfaszabályok érvényesek. Most arról írunk, hogy kell számolni a 150 eurót, ha más devizában van meghatározva a küldemény ellenértéke.

Az előző cikk annak a bemutatásával zárult, hogy adott küldemény mikor minősül egy csomagnak, milyen egységenként kell vizsgálni a 150 eurós értékhatárt. Jelen cikk arra fókuszál, hogy kell számolni a 150 eurót, amennyiben más devizában van meghatározva a küldemény ellenértéke.

Ez a kérdés természetesen csak akkor lesz vizsgálat tárgya, ha az ellenérték nem euróban meghatározott. Euró esetén nem szükséges konverziót végezni, egy az egyben használhatjuk a csomag ellenértékét, természetesen figyelemmel a szállítás / egyéb díjak előző cikkben kifejtett körülményeire, amelyeket most nem tekintünk át újra.

Az átszámítás során különbséget teszünk, ha az ellenérték forintban meghatározott, illetve ha más devizában van meghatározva. Amennyiben forintban van meghatározva, akkor az Uniós Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése szerinti árfolyam alkalmazásával határozzuk meg a csomag ellenértékét. Ez az árfolyam egy évig érvényes, és az előző év október elején érvényes árfolyam lesz egész évben alkalmazandó. Ennek megfelelően 2023-ban a 2022. október elején érvényes árfolyamának alkalmazásával tudjuk átszámítani a csomag ellenértékét. 2022-ben október harmadika volt az első munkanap, így 2023-ban a NAV elnökének 4002/2022 tájékoztatása szerint 424,86 HUF/EUR árfolyamon tudjuk átszámítani a csomag ellenértékét. Ennek megfelelően, ha a csomag ellenértéke – a korrekciók figyelembevételével – 64,000 Ft alatt marad, akkor vámmentes lesz a megrendelésünk.

Tudjuk azonban, hogy a megrendelések jellemzően vagy euróban, vagy más devizában vannak meghatározva. Amennyiben más devizában vannak meghatározva, akkor is az Uniós Vámkódex rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban két lépésben történik a csomag értékének meghatározása. Az első lépés az Uniós Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint havi árfolyammal határozzuk meg a csomag ellenértékét, majd az így megállapított összeget viszonyítjuk a fentebb ismertetett 64,000 Ft-os értékhatárhoz.

Végül nézzünk két példát az előzőekben ismertetett szabályok gyakorlati alkalmazására. Az első példában a számla a termékekért fizetett ár teljes összegét tartalmazza, a termék nettó ára és a fuvardíj szerinti bontás nélkül. A termékek számla szerinti ára: 140 euró. Ebben a példában a szállítási költségeket a számla külön nem tartalmazza. A termékek nettó ára azonban nem haladja meg az 150 eurót, ezért a behozatalkor nem kerül sor vám felszámítására, de áfát fizetni kell.

A második esetben a számla a termékekért fizetett ár teljes összegét tartalmazza, a termék nettó ára és a fuvardíj szerinti bontásban. A termékek számla szerinti ára: 140 euró. A számlán feltüntetett szállítási díjak: 20 euró. A számla végösszege: 160 euró. Ebben a példában a szállítási költségeket a megrendelés/számla elkülönítve tartalmazza. Így a szállítási költség nem része a belső értéknek. A termékek belső értéke nem haladja meg a 150 eurót, ezért a behozatalkor nem kerül sor vám felszámítására, de áfát fizetni kell. Az áfát az értékesítés összértéke, vagyis a termék értékét és a szállítási díjat is magában foglaló 160 euró után kell felszámítani.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.