A 2018-2019. évi kontroll-adatszolgáltatások

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 1.
Címkék: , , ,
Rovat:
A NAV célja az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek további csökkentése, melynek egyik pillére a személyijövedelemadó-bevallási tervezetek szélesebb adózói körre történő kiszélesítése. A tervezetek pontos adatokkal történő elkészítésének fontos záloga a kontroll-adatszolgáltatások helytállósága. Az Adó szaklap írása segítséget nyújt az adatszolgáltatásra kötelezetteknek.

Az adóév végét követően a munkáltatóknak, kifizetőknek jellemzően igazoláskiállítási és adatszolgáltatási kötelezettségei merülnek fel a magánszemélyek éves adókötelezettségének teljesítésével kapcsolatosan. Ezekből az adatszolgáltatásokból és járulékbevallásokból, valamint az előző évi bevallásokban szereplő értékekből az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít azon természetes személyek, de 2019-ben már őstermelők és egyéni vállalkozók részére is, akik adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, és adóbevallási kötelezettség terheli őket. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a legfontosabb fogalmak és az ezekhez kapcsolódó igazolások.

  1. Kifizetői és a munkáltatói feladatok a hatályos szabályozás értelmében

1.1. A kifizető és a munkáltató fogalma és feladataik  

A kifizető:

– az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti;

– kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják;

– tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos);

– külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki;

– külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet;

– minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet;

– az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette;

– az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek;

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást;

– letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.

A munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 14. pontja értelmében munkáltató az is,

– akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll;

– munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján;

– az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója;

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A munkáltató, kifizető (ideértve az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyet is) a 2018. évben teljesített kifizetéseiről, juttatásairól 2019. január 31-éig köteles összesített igazolást kiállítani és a magánszemélynek átadni.

Az igazolás átadását a magánszemély aláírásával, postai megküldés esetén a feladást bizonyító szelvénnyel (ajánlott szelvénnyel, tértivevénnyel) igazolhatja a munkáltató. Az összesített igazolás – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által meghatározott feltételeknek megfelelően – elektronikus formában történő előállításához a munkáltatónak olyan informatikai megoldást kell kialakítania, melynek segítségével igazolható, hogy az összesített igazolást a munkáltató 2019. január 31-éig kizárólag az érintett munkavállaló részére hozzáférhetővé tette. Az összesített igazolás elektronikus úton történő hozzáférhetővé tételén túl biztosítani kell, hogy azt a munkavállaló – kérésére – papír alapon is megkaphassa. Ilyen esetben egy papír alapú példányt szükséges átadni a munkavállalónak, amelyen a munkáltató cégszerű aláírással igazolja, hogy az igazolás tartalma megegyezik a hiteles, elektronikus formában kiállított okirattal.

Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.

Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője teljesíti az előbbi kötelezettségeket. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére a bevételnek nem számító juttatást is igazolnia kell a munkáltatónak.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.

A munkáltató, kifizető által kiadott igazolás adattartalmát az állami adó- és vámhatóság akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellőzhető a cégszerű aláírás.

1.2. Az összesített igazolás  

A munkáltató és a kifizető köteles olyan bizonylatot kiállítani, melyből egyértelműen kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege, valamint annak jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék összege (ide értve a kifizetőt/munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot is), a levont adóelőleg, adó és járulék összege. Szintén kötelező feltüntetni az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összegét, valamint a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő kedvezményeket. Ezen összesített igazolást az adóévet követő év január 31-éig köteles a munkáltató/kifizető kiállítani és a magánszemély részére átadni. Az összesített igazolás kiállítására vonatkozó jogszabályi kötelezettség az állami adó- és vámhatóság által elkészített ’M30-as nyomtatvány felhasználásával is teljesíthető, mely az ’Szja jelű személyijövedelemadó-bevallás sorainak megfelelő részletezésben tartalmazza az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó jövedelmeket. Ez a 2018. év vonatkozásában azt jelenti, hogy az igazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 18SZJA jelű személyijövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. A nyomtatvány használata nem kötelező, azonban a munkáltató/kifizető minden esetben olyan bizonylatot köteles kiállítani, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak, tehát a sorszámozástól nem lehet eltérni abban az esetben sem, ha a munkáltató, kifizető saját tervezésű nyomtatványt használ a jövedelmek összesített igazolásához.

1.3. Adatlap a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell kiadnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is. Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is (a magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére). Az adatlap nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat, amelyekkel összefüggésben a kifizetőknek külön igazolást kell kiállítaniuk.

  1. Az szja bevallására és megfizetésére vonatkozó határidők

A kifizetők és munkáltatók által kiállított, az adóbevallási tervezethez és a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2019. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2019. február 15-éig kell átadni a magánszemélyek részére.

Valamennyi magánszemélynek – ideértve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyt, a mezőgazdasági őstermelőt, valamint az egyéni vállalkozót is – a 2018. adóévről 2019. május 20-áig kell benyújtania adóbevallását és megfizetnie az adót.

Az adóbevallási tervezetet 2019. március 15. napjától biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, melynek postai megküldése 2019. március 18-áig kérhető. A tervezet ezután kizárólag ügyfélkapun keresztül tekinthető meg vagy a NAV ügyfélszolgálatain kérhető ki.

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az összeg átutalását a bank (pénzforgalmi szolgáltató) feldolgozza, vagy amikor az összeget a NAV pénztárába befizették, illetve amikor postára adták.

  1. Változások a személyijövedelemadó-bevallási tervezet tekintetében

A 2018. adóévre vonatkozóan az egyéni vállalkozók részére is készül adóbevallási tervezet az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekhez és az őstermelőkhöz hasonlóan, melynek felhasználásával könnyebben teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.

Figyelemmel arra, hogy a 2018. adóév vonatkozásában minden természetes és magánszemély részére készül adóbevallási tervezet, szükségessé vált a bevallási határidő későbbi dátumra való áttétele, illetve minden adózóra történő egységesítése. Ennek megvalósításához a jogalkotó megteremtette a megfelelő jogszabályi hátteret, azzal, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 187. § 10. pontja alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. számú mellékletének 1.2.4. alpontja úgy módosul, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május 20-áig fizeti meg. A 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés értelmében tehát a tevékenységet folytató egyéni vállalkozók 2018. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje – a többi adózói körrel egységesen – 2019. május 20-a.

A 18SZJAK jelű kiegészítő nyilatkozattal érintettek köre bővül az őstermelőkkel, családi gazdálkodókkal. Az adóhatóság szolgáltató jellegét szem előtt tartva, a 2018. adóév vonatkozásában már a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók részére is kiküldésre kerül – a nyilatkozat egyéb feltételeinek való megfelelés estén – a papír alapú adóbevallási tervezet mellé kiegészítő nyilatkozat. Az adózói adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében a kiegészítő nyilatkozat adattartalma kibővítésre került oly módon, hogy amennyiben az érintett adózók egyetértenek az adóbevallási tervezet adattartalmával, és a nyilatkozaton jelölik, hogy őstermelésből származó bevallásköteles bevételt nem szereztek, úgy az adóbevallási tervezetük érvényes bevallássá válik, és nincs további teendőjük.

Amennyiben az őstermelők, családi gazdálkodók a nyilatkozat megtétele nélkül küldik vissza a bizonylatot, úgy esetükben az adóbevallási tervezet nem válik érvényes bevallássá, nekik továbbra is önállóan kell 2019. május 20-áig benyújtaniuk a 18SZJA bevallásukat.

  1. A kontroll-adatszolgáltatások beépülése az adóbevallási tervezetbe

Az adóbevallási tervezet elkészítése során kiemelt szerepük van a magánszemélyekre vonatkozóan benyújtott 2018. adóévre vonatkozó kontroll-adatszolgáltatásoknak. A kontrollbizonylatok egy része a magánszemély által szerzett bevételekről szolgáltat adatot, míg más részük az igénybe vett (igénybe vehető) kedvezményekről.

Az adóbevallási tervezetet az erre a célra kialakított online felületen (www.magyarorszag.hu) van lehetőség megtekinteni. Ugyanitt lekérdezhetőek az adóbevallási tervezethez felhasznált forrásadatok is, melyekből pontosan látható, hogy az egyes adatok melyik bevallásból, illetve kontroll-adatszolgáltatásból származnak.

  1. A 2018-2019. évi kontroll-adatszolgáltatások

A munkáltatói, kifizetői kontroll-adatszolgáltatások a modern adóztatás és az adózási e-szolgáltatások fejlődésének egyik fő pillérei, jelentőségük, szerepük, helytállóságuk tovább erősödik. Kialakításuk célja, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóztatási és ellenőrzési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, így az adatszolgáltatásokból származó adatokat nyilvántartja és elkülönítetten kezeli. Ugyanakkor a kontroll-adatszolgáltatások határidőben történő helyes teljesítése az adatszolgáltatásra kötelezettekre nézve is igen fontos feladat. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az adatszolgáltatásra kötelezett szerveket, a pontos benyújtási határidőket, az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos fontos technikai tudnivalókat, valamint az egyes kontroll-adatszolgáltatások tartalmát is.

5.1. A benyújtásra kötelezettek köre

A magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami adó- és vámhatóság felé adatszolgáltatásra kötelezett lehet:

– a kifizető,

– a munkáltató,

– a biztosítóintézet,

– a hitelintézet,

– a befektetési szolgáltató,

– az önkormányzat jegyzője,

– az engedélyt kiadó hatóság,

– az állami foglalkoztatási szerv,

– az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv,

– a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója,

– az önkormányzati hivatal,

– a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szerv,

– az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program)-szervezet,

– a belföldi székhelyű társas vállalkozás,

– az Art. szerinti adózó,

– a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

– a megyei és fővárosi kormányhivatal,

– a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények,

– a multinacionális vállalatcsoport tagja.

Lantos Andrea cikkéből, amely az Adó szaklap év eleji dupla számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja a pontos benyújtási határidőket, az összes technikai tudnivalót, valamint a kontroll-adatszolgáltatások egyéb tartalmára vonatkozó összes információt. Az Adó szaklap 2019/1-2. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Klímavédelmi adóreformot terjesztett elő a német kormány
2019. október 16.

Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét.