A 2018-2019. évi kontroll-adatszolgáltatások

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 1.
Címkék: , , ,
Rovat:
A NAV célja az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek további csökkentése, melynek egyik pillére a személyijövedelemadó-bevallási tervezetek szélesebb adózói körre történő kiszélesítése. A tervezetek pontos adatokkal történő elkészítésének fontos záloga a kontroll-adatszolgáltatások helytállósága. Az Adó szaklap írása segítséget nyújt az adatszolgáltatásra kötelezetteknek.

Az adóév végét követően a munkáltatóknak, kifizetőknek jellemzően igazoláskiállítási és adatszolgáltatási kötelezettségei merülnek fel a magánszemélyek éves adókötelezettségének teljesítésével kapcsolatosan. Ezekből az adatszolgáltatásokból és járulékbevallásokból, valamint az előző évi bevallásokban szereplő értékekből az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít azon természetes személyek, de 2019-ben már őstermelők és egyéni vállalkozók részére is, akik adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, és adóbevallási kötelezettség terheli őket. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a legfontosabb fogalmak és az ezekhez kapcsolódó igazolások.

  1. Kifizetői és a munkáltatói feladatok a hatályos szabályozás értelmében

1.1. A kifizető és a munkáltató fogalma és feladataik  

A kifizető:

– az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti;

– kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják;

– tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos);

– külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki;

– külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet;

– minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet;

– az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette;

– az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek;

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást;

– letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.

A munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 14. pontja értelmében munkáltató az is,

– akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll;

– munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján;

– az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója;

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A munkáltató, kifizető (ideértve az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyet is) a 2018. évben teljesített kifizetéseiről, juttatásairól 2019. január 31-éig köteles összesített igazolást kiállítani és a magánszemélynek átadni.

Az igazolás átadását a magánszemély aláírásával, postai megküldés esetén a feladást bizonyító szelvénnyel (ajánlott szelvénnyel, tértivevénnyel) igazolhatja a munkáltató. Az összesített igazolás – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által meghatározott feltételeknek megfelelően – elektronikus formában történő előállításához a munkáltatónak olyan informatikai megoldást kell kialakítania, melynek segítségével igazolható, hogy az összesített igazolást a munkáltató 2019. január 31-éig kizárólag az érintett munkavállaló részére hozzáférhetővé tette. Az összesített igazolás elektronikus úton történő hozzáférhetővé tételén túl biztosítani kell, hogy azt a munkavállaló – kérésére – papír alapon is megkaphassa. Ilyen esetben egy papír alapú példányt szükséges átadni a munkavállalónak, amelyen a munkáltató cégszerű aláírással igazolja, hogy az igazolás tartalma megegyezik a hiteles, elektronikus formában kiállított okirattal.

Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.

Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője teljesíti az előbbi kötelezettségeket. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére a bevételnek nem számító juttatást is igazolnia kell a munkáltatónak.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.

A munkáltató, kifizető által kiadott igazolás adattartalmát az állami adó- és vámhatóság akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellőzhető a cégszerű aláírás.

1.2. Az összesített igazolás  

A munkáltató és a kifizető köteles olyan bizonylatot kiállítani, melyből egyértelműen kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege, valamint annak jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék összege (ide értve a kifizetőt/munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot is), a levont adóelőleg, adó és járulék összege. Szintén kötelező feltüntetni az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összegét, valamint a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő kedvezményeket. Ezen összesített igazolást az adóévet követő év január 31-éig köteles a munkáltató/kifizető kiállítani és a magánszemély részére átadni. Az összesített igazolás kiállítására vonatkozó jogszabályi kötelezettség az állami adó- és vámhatóság által elkészített ’M30-as nyomtatvány felhasználásával is teljesíthető, mely az ’Szja jelű személyijövedelemadó-bevallás sorainak megfelelő részletezésben tartalmazza az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó jövedelmeket. Ez a 2018. év vonatkozásában azt jelenti, hogy az igazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 18SZJA jelű személyijövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. A nyomtatvány használata nem kötelező, azonban a munkáltató/kifizető minden esetben olyan bizonylatot köteles kiállítani, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak, tehát a sorszámozástól nem lehet eltérni abban az esetben sem, ha a munkáltató, kifizető saját tervezésű nyomtatványt használ a jövedelmek összesített igazolásához.

1.3. Adatlap a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésének időpontjában igazolást kell kiadnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is. Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is (a magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére). Az adatlap nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat, amelyekkel összefüggésben a kifizetőknek külön igazolást kell kiállítaniuk.

  1. Az szja bevallására és megfizetésére vonatkozó határidők

A kifizetők és munkáltatók által kiállított, az adóbevallási tervezethez és a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2019. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2019. február 15-éig kell átadni a magánszemélyek részére.

Valamennyi magánszemélynek – ideértve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyt, a mezőgazdasági őstermelőt, valamint az egyéni vállalkozót is – a 2018. adóévről 2019. május 20-áig kell benyújtania adóbevallását és megfizetnie az adót.

Az adóbevallási tervezetet 2019. március 15. napjától biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, melynek postai megküldése 2019. március 18-áig kérhető. A tervezet ezután kizárólag ügyfélkapun keresztül tekinthető meg vagy a NAV ügyfélszolgálatain kérhető ki.

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az összeg átutalását a bank (pénzforgalmi szolgáltató) feldolgozza, vagy amikor az összeget a NAV pénztárába befizették, illetve amikor postára adták.

  1. Változások a személyijövedelemadó-bevallási tervezet tekintetében

A 2018. adóévre vonatkozóan az egyéni vállalkozók részére is készül adóbevallási tervezet az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekhez és az őstermelőkhöz hasonlóan, melynek felhasználásával könnyebben teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.

Figyelemmel arra, hogy a 2018. adóév vonatkozásában minden természetes és magánszemély részére készül adóbevallási tervezet, szükségessé vált a bevallási határidő későbbi dátumra való áttétele, illetve minden adózóra történő egységesítése. Ennek megvalósításához a jogalkotó megteremtette a megfelelő jogszabályi hátteret, azzal, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 187. § 10. pontja alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. számú mellékletének 1.2.4. alpontja úgy módosul, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május 20-áig fizeti meg. A 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés értelmében tehát a tevékenységet folytató egyéni vállalkozók 2018. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje – a többi adózói körrel egységesen – 2019. május 20-a.

A 18SZJAK jelű kiegészítő nyilatkozattal érintettek köre bővül az őstermelőkkel, családi gazdálkodókkal. Az adóhatóság szolgáltató jellegét szem előtt tartva, a 2018. adóév vonatkozásában már a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók részére is kiküldésre kerül – a nyilatkozat egyéb feltételeinek való megfelelés estén – a papír alapú adóbevallási tervezet mellé kiegészítő nyilatkozat. Az adózói adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében a kiegészítő nyilatkozat adattartalma kibővítésre került oly módon, hogy amennyiben az érintett adózók egyetértenek az adóbevallási tervezet adattartalmával, és a nyilatkozaton jelölik, hogy őstermelésből származó bevallásköteles bevételt nem szereztek, úgy az adóbevallási tervezetük érvényes bevallássá válik, és nincs további teendőjük.

Amennyiben az őstermelők, családi gazdálkodók a nyilatkozat megtétele nélkül küldik vissza a bizonylatot, úgy esetükben az adóbevallási tervezet nem válik érvényes bevallássá, nekik továbbra is önállóan kell 2019. május 20-áig benyújtaniuk a 18SZJA bevallásukat.

  1. A kontroll-adatszolgáltatások beépülése az adóbevallási tervezetbe

Az adóbevallási tervezet elkészítése során kiemelt szerepük van a magánszemélyekre vonatkozóan benyújtott 2018. adóévre vonatkozó kontroll-adatszolgáltatásoknak. A kontrollbizonylatok egy része a magánszemély által szerzett bevételekről szolgáltat adatot, míg más részük az igénybe vett (igénybe vehető) kedvezményekről.

Az adóbevallási tervezetet az erre a célra kialakított online felületen (www.magyarorszag.hu) van lehetőség megtekinteni. Ugyanitt lekérdezhetőek az adóbevallási tervezethez felhasznált forrásadatok is, melyekből pontosan látható, hogy az egyes adatok melyik bevallásból, illetve kontroll-adatszolgáltatásból származnak.

  1. A 2018-2019. évi kontroll-adatszolgáltatások

A munkáltatói, kifizetői kontroll-adatszolgáltatások a modern adóztatás és az adózási e-szolgáltatások fejlődésének egyik fő pillérei, jelentőségük, szerepük, helytállóságuk tovább erősödik. Kialakításuk célja, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóztatási és ellenőrzési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, így az adatszolgáltatásokból származó adatokat nyilvántartja és elkülönítetten kezeli. Ugyanakkor a kontroll-adatszolgáltatások határidőben történő helyes teljesítése az adatszolgáltatásra kötelezettekre nézve is igen fontos feladat. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az adatszolgáltatásra kötelezett szerveket, a pontos benyújtási határidőket, az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos fontos technikai tudnivalókat, valamint az egyes kontroll-adatszolgáltatások tartalmát is.

5.1. A benyújtásra kötelezettek köre

A magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami adó- és vámhatóság felé adatszolgáltatásra kötelezett lehet:

– a kifizető,

– a munkáltató,

– a biztosítóintézet,

– a hitelintézet,

– a befektetési szolgáltató,

– az önkormányzat jegyzője,

– az engedélyt kiadó hatóság,

– az állami foglalkoztatási szerv,

– az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv,

– a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója,

– az önkormányzati hivatal,

– a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szerv,

– az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program)-szervezet,

– a belföldi székhelyű társas vállalkozás,

– az Art. szerinti adózó,

– a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

– a megyei és fővárosi kormányhivatal,

– a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények,

– a multinacionális vállalatcsoport tagja.

Lantos Andrea cikkéből, amely az Adó szaklap év eleji dupla számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja a pontos benyújtási határidőket, az összes technikai tudnivalót, valamint a kontroll-adatszolgáltatások egyéb tartalmára vonatkozó összes információt. Az Adó szaklap 2019/1-2. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.