NAV-figyelő, 5.hét: fontos változásokra figyelmeztet a NAV

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változnak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának szabályai, az egyéni vállalkozók költségelszámolási szabályai, a családi kedvezmény szabályai és a lakóingatlanok áfaszabályai is. Ezen túl is számos információs füzetet publikált az adhatóság.

1. Változnak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának szabályai

Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad.

A változás következtében a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja meg. Jó hír, hogy a 10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

2. Módosultak az egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől

A módosítás alapján az engedélyhez kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással egy tekintet alá esik az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható.

Idéntől az egyéni vállalkozók a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben költségként.

3. Megjelent a NAV tájékoztatója a sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentességéről

Január 1-jétől adómentes a kifizető által magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott sportrendezvényre és kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. A juttatások akkor adómentesek, ha ugyanazon kifizető és magánszemély között azok összege nem haladja meg az adott évben érvényes minimálbér összegét. Ugyanakkor arra is érdemes figyelni, hogy nem áll fenn az adómentesség, ha a kifizető utalvány formájában biztosítja a belépőjegyet, vagy bérletet.

4. Kedvezően változtak a felsőoktatásban résztvevő hallgatók adómentes juttatásainak feltételei.

2019-től az alábbi juttatások a nappali tagozatos hallgatók, a részidős és távoktatásban részt vevő hallgatók számára is adómentesek:

• a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban, ideértve a doktori képzésben részt vevőt megillető, juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
• a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó lakhatási támogatás összege,
• a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része,
• a nemzetiségi pedagógusképzésben való részt vevő számára pályázat alapján nyújtott ösztöndíj.

 5. Kiegészítés a lakóingatlan áfa-rendszerbeli változásához

 A NAV kiegészítést tett közzé a lakóingatlanok áfa-változásával kapcsolaban kiadott tájékoztatóhoz.

 6. Rövid összefoglalójában tájékoztat a NAV a családi kedvezmény változásairól

Január 1-től az a magánszemély is jogosult adóbevallásában az őt megillető családi kedvezményt megosztani a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, akit a családok támogatásáról szóló törvény alapján egyedülállónak kell tekinteni és az egyedülállók családi pótlékában részesül. A megosztás akkor is alkalmazható, ha a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni a családi kedvezményt.

7. A BREXIT információk között megtalálhatóak és letölthetőek a vámot érintő legfontosabb dokumentumok

Az adóhatóság honlapjáról elérhető továbbá a BREXIT megállapodás tervezet legfrissebb változata angol nyelven, valamint a honlapon hasznos információk találhatóak különböző tárgykörökben a készültséggel kapcsolatban.

8. A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szocho- és szakképzési hozzájárulás kedvezmény

Azok a munkáltatók, akik védett korban elbocsátott, vagyis 60. életévét betöltött köztisztviselőt alkalmaznak, a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a volt köztisztviselő az elbocsátó munkáltató által kiállított, a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is tartalmazó igazolás egy eredeti példányát bemutassa az új munkáltatónak. Egyebekben az igazolás meglétéről a NAV is tájékoztatja majd az érintett, volt köztisztviselőt foglalkoztató munkáltatót.

Az adókedvezmény legfeljebb a minimálbér négyszeresének megfelelő munkabér után jár, és mértéke megegyezik a szociális hozzájárulási adó 19,5%-os mértékével.

Ezen jogcímen igénybe vett kedvezmények mindaddig érvényesíthetők, amíg az érintett személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak.

9. Megjelent az ADÓVILÁG 2019/02. száma, melynek tartalomjegyzéke itt is megtekinthető.

10. Január ötödik hetében megjelenő információs füzetek

• Eljárási szabályok témakörében

Megjelent a NAV frissített Tájékoztatója bankkártyás adófizetésről

Fontos megemlíteni, hogy a NAV által rendelkezésre bocsátott POS terminálon keresztül bankkártyával történő befizetést kizárólag a NAV vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon, nyitvatartási idő alatt teljesíthet az adózó, az egyébként irányadó illetékességi szabályoktól függetlenül. A bankkártyás befizetésre kijelölt ügyfélszolgálatok elérhetőségéről, nyitva tartásáról a NAV ügyfélszolgálat kereső programjának segítségével tájékozódhat az alábbi elérhetőségen: http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

Megjelent a Tájékoztató a köztartozásmentes adózói adatbázisról

Miért is lehet hasznos szerepelni a NAV ezen adatbázisában? Hiszen pusztán az adatbázisban történő szerepléssel mentesül az adóigazolás beszerzése alól minden olyan esetben, amikor jogszabály a tartozásmentesség igazolásaként adóigazolás benyújtását írná elő.

Az adatbázisban történő szereplés előnyei:

• a kérelem benyújtása illetékmentes;
• helyettesítheti a tartozásmentességről szóló nemleges adóigazolásokat;
• az üzleti partnerek felé igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;
• az adatbázis nyilvános, bárki számára elérhető előzetes azonosítási eljárás nélkül;
• EKAER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer)-ben érintettek számára különböző mentességeket biztosíthat;
• a közzétett adatok folyamatosan, minden hónap 10. napján frissülnek, így Ön, illetve az Ön által képviselt szervezet a NAV nyilvántartása szerinti aktuális adatokkal szerepel az adatbázisban.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásával (a magáncsőd eljárással) kapcsolatos adózási tudnivalók

A magáncsődeljárás lényege, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére, a hitelezőivel történő megállapodásra. A természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatban részletes általános tájékoztatás a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának honlapján található. A tájékoztatás az alábbi linken érhető el. Fontos körülmény, hogy a magáncsődeljárás csak abban az esetben indítható meg, ha az eljárást kérelmező adósnak, adóstársnak nincs adótartozása, vagy fizetési könnyítésben részesült.

• Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek témájában megjelent információs füzetek

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai

Január 1-jétől az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját, így különösen a közüzemi szolgáltatások díját. És most jönnek a kivételek, amelyekből van jónéhány.

A kedvező szabály nem alkalmazható:

• társasház által kötött biztosítás díjára,
• társasházi takarítás díjára,
• közös képviselőnek kifizetett díjazására,
• lakók által a felújítási alapba fizetett összegre,
• bérlőre áthárított társasházi közös költségre, még abban az esetben sem, ha az tartalmaz rezsi-elemeket (például vízdíj, szemétdíj),
• ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is,
• ha a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg,
• ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatók felé.

Ezekben az esetekben az egy összegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.

Lényeges változás, hogy január 1-jétől a bérbeadó magánszemély a kifizető felé nyilatkozhat arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. Korábban ezzel a bevétel csökkentési lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhettek a bérbeadó magánszemélyek.

Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Január 1-jét követő időszakra a 25 év alatti ún. pályakezdőnek nem minősülő és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő, a részmunkaidős foglalkoztatás, a Karrier Híd program megvalósítását célzó, valamint a Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatással kapcsolatos kedvezményt érvényesíteni nem lehet. Átmeneti szabály alapján ugyanakkor néhány jogcímen érvényesített kedvezmény folytatására van lehetőség, melynek részletszabályairól a megjelent információs füzetből is tájékozódhatnak.

• Általános forgalmi adót érintően

Tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai

Az információs füzetből tájékozódhatunk arról, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 12 millió forintra emelkedett.

További változásként emeli ki a NAV, hogy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó, különös szabályok szerinti árrésadózásnak 2019. évben utoljára még két lehetséges módszere lesz:

• főszabály szerinti, az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer, illetve
• választás alapján, az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer.

Az utóbbival kapcsolatban felhívják az adózók figyelmét, hogy az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer 2020. január 1-jétől megszűnik, így ha az utazásszervező 2019. év vonatkozásában élt az e módszer szerinti adómegállapításra vonatkozó választás jogával, köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

Olyan termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyeknél az Áfa tv. besorolási számra való hivatkozást –vagyis VTSZ vagy SZJ számot – tartalmaz, ott azok adókötelezettségének vagy éppen mentességének elhatárolásánál még alapozni kell termékértékesítésnél a Kereskedelmi Vámtarifa fogalmaira, szolgáltatások esetén pedig a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében (SZJ) szereplő meghatározásokra.

Idén július 1-jétől jön a lényeges változás, mert ezt követően a korábbi szabályokkal szemben a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot (vámtarifaszám) és a TESZOR’15 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített – közösségi kereskedelemmel kapcsolatos – ügyleteire vonatkozó alapvető áfa-szabályok

A különleges adózói körbe

• a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású áfa adóalanyok, akik az Áfa tv. XIV. fejezetének rendelkezései szerint adóznak (a mezőgazdasági különös szabályok szerint adózó adóalanyok),
• a kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalanyok,
• az alanyi adómentességet választó áfa adóalanyok,
• áfa alanynak nem minősülő jogi személyek tartoznak, továbbá,
• a fentiekkel egy tekintet alá esnek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló (Eva tv.) szerinti adóalanyok is.

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai

Tájékoztató a közösségi adószámról

• Illetékek témájában

A visszterhes vagyonátruházási illeték

Új szabály, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik.

Az állami adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok

• Társasági adó

Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályai

A nonprofit szervezet – az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő – bírósági nyilvántartásba vételt követő adatbejelentési és változásbejelentési kötelezettségét 2019. január 1-jétől a 19T201CSZ bejelentő és változásbejelentő lap benyújtásával teljesítheti.

A nonprofit szervezeteknek év közben társasági adóelőleget megállapítani, fizetni, bevallani nem kell; az éves társasági adót azonban – akkor is, ha annak összege nulla – be kell vallaniuk a 2019. évre rendszeresített társasági adóbevallásban és (fizetési kötelezettség esetén) meg kell fizetniük az adóévet követő év (2020.) május 31-éig. Az arra jogosult szervezetek bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesznek a Tao. tv. 5. § (8a)-(8b) bekezdései alapján.

Az információs füzetben részletes ismertetőt találunk az alap- és vállalkozási tevékenység elkülönítéséről, a társasági adóalap meghatározásáról, valamint számos gyakorlati példán keresztül kiszámolhatjuk és levezethetjük a közhasznú besorolással rendelkező és az azzal nem rendelkező szervezetek társasági adó fizetési kötelezettségét.

A tájékoztató füzet kitér az adományozás, a nonprofit szervezetek által adómentesen nyújtható juttatások témáján túl, a nonprofit szervezetek további adó- és illetékkötelezettségére is.

• Egyéb adónemek, kötelezettségek tárgyában:

Távközlési adó

Biztosítási adó

Környezetvédelmi termékdíj

KATA

Reklámadó

Innovációs járulék

11. Feketelistások

12. ADÓtraffipax

Az ellenőrzéssel érintett települések pontos listája és további ellenőrzési témakörök a NAV honlapján olvashatók.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---