A 2023-as adócsomagról: forgalmi adózás és további adó- és számviteli változások (2. rész)


Az első részben a magánszemélyeket és cégeket érintő közvetlen adók változásait mutattuk be, most pedig csokorba szedjük a többi fontos módosítást a forgalmi adózás, illetve egyéb adó- és számviteli témákban.

Általános forgalmi adó

Az ÁFA-t illetően több ponton az ingatlanokkal kapcsolatban módosul a törvény.

Így az adóalanyiságot keletkeztető tevékenységek meghatározását illetően, a nem adóalanyként eljáró (jogi) személy esetén a sorozatjellegű értékesítés adóalanyiságot keletkeztet abban az esetben is, ha már használatba vett, ám funkcióváltással érintett ingatlan értékesítése történik meg, azzal, hogy mint önálló rendeltetési-egység rendeltetését, vagy egységeinek számát megváltoztatták, és nem telt el 2 év az erről szóló igazolás kelte, és az értékesítés között.

A „funkcióváltó” ingatlanok új szabálya az értékesítésüket érintő tárgyi mentességek feltételeinél, illetve az alanyi adómentesség értékhatárának számításánál is visszaköszön.

Törvényi szintre emelik a veszélyhelyzeti normában [az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet] foglalt előírást, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Az új lakóingatlanok értékesítését terhelő kedvezményes 5%-os ÁFA kulcs kivezetésének átmeneti rendelkezése szerint, 2024.12.31-e után (2028.12.31-ig) azok az értékesítések eshetnek még az 5%-os kulcs alá, melyek esetében az építési engedély jogerőre emelkedett 2024.12.31-ig. A rendelkezés 2025.01.01-jén lép hatályba.

Egy új intézmény is bevezetésre kerül: az agrárszektort illető gazdaságátadási szerződés/ gazdaságátadás ügylete, mint jogutódlással történő megszűnés egy új esetköre.

Módosításra került a belföldi fordított adózás is, az építési-szerelési tevékenységgel létrehozott és hatósági engedélyeztetés alá eső ingatlanok vonatkozásában: az engedélyeztetés kapcsán ugyanis kivették a szabályból az ’építési’ jelleget a hatóságot illetően, és mindössze hatósági engedélyhez, vagy hatósági bejelentéshez kötött tevékenységek kerülnek feltételként ebben az értelemben meghatározásra. Ennek célja, hogy fordított adózás alá eshessenek mindazon tevékenységek is, melyek az utóbbi évek építésügyi szabályozása során kikerültek az építési hatósági engedélyeztetés esetköréből, és más hatóság engedélyének beszerzéséhez/ hatósághoz történő bejelentéshez kötöttek lettek (pl. örökségvédelmi engedélyeztetés). Az új szabályt 2023.01.01-je utáni teljesítési időpont esetében lehet alkalmazni, azonban ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az átmeneti szabályok részletes ismertetésére itt nem térünk ki.

A jogszabály kihirdetését követő naptól (2022.11.24) érvényes azonnali módosítással, egyértelműsítik a számla adattartalmát, ugyanis csak az adóalany által belföldön teljesített ügyletek esetében kell forintban feltüntetni az áthárított adót, más esetben nem.

A 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelemi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezik a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés, és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében. A 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig hosszabbította meg. Ezért szintén a kihirdetést követő naptól, nem járhatnak el e státuszukban az alanyi adómentes adózók a távértékesítés (közösségi és import távértékesítés) esetén, és adófizetési kötelezettségük keletkezik az érintett tagállamban, illetve 3. országban. Ezzel párhuzamosan az adóköteles távértékesítés esetén a kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA levonására az általános szabályok teljesítése mellett lesznek jogosultak.

A gazdaságfehérítés további lépéseként, az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataira építve kiterjesztik a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhat a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözheti. Mindezen célok elérésének első lépéseként az Áfa tv. felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Illeték – avagy búcsú az illetékbélyegtől

Lényeges szigorítást vezetnek be a kapcsolt vállalkozások közti ingatlannak, ill. „ingatlanos” társaságban fennálló üzletrésznek a szerzése esetére. Ugyanis az eddigi feltétele a mentesség alkalmazásának mindössze a főtevékenység meghatározása volt (a szerző főtevékenysége saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, adásvétele kellett legyen), 2023.01.01-től azonban a szerző előző adóévi nettó árbevételének 50%-a kell, hogy ebből a tevékenységből (bérbeadás, üzemeltetés, adásvétel) származzon az illetékmentes szerzéshez. Részletszabályok vonatkoznak az árbevétel (előrelátható) arányára vonatkozó nyilatkozat megtételének határidejére, illetve arra az esetre is, ha utólag kiderül, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem teljesültek. Az adóhatóság 150%-ban (az illeték 50%-a bírság) szabja ki az illetéket, ha a nyilatkozatban foglaltak nem teljesültek. Azonban, ha adóellenőrzés keretében tárják fel, hogy valótlan nyilatkozatot adtak, akkor 200%-os illeték (az illeték 100%-a bírság) kiszabása történik. A jogkövetkezmények nem térnek el abban az esetben sem, ha az adózó egy jövőbeni várakozására alapította az illetékmentes szerzés feltételét, azonban a számítása nem vált volna be.

A vagyonkezelő alapítványokat illető változás, hogy a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettkénti szerzése esetére nyitva hagyott illetékfizetési kötelezettség alól kiveszik a vagyonkezelő alapítványkénti bizalmi vagyonkezelőket: azaz a vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettkénti szerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Egyúttal búcsút mondunk az illetékbélyegnek vagy ahogy korábban neveztük az okmánybélyegnek is, amely a XIX. század óta jól szolgálta a közigazgatási, bírósági eljárások intézését, az eljárás után fizetendő illeték megfizetését könnyebbé tette. Időközben azonban a bírósági eljárás elektronikussá vált, az elsőfokú közigazgatási eljárások után pedig (néhány kivétellel) nem kell illetéket fizetni. Ezért az illetékbélyegek értékesítése és az értékesítésből származó bevétel is jelentősen lecsökkent. Erre figyelemmel a jövőben már nem indokolt illetékbélyegek gyártása, forgalmazása, az azzal összefüggő adminisztráció fenntartása. Az illeték (ha az felmerül, például a közigazgatási jogorvoslat esetén) megfizethető utalással vagy készpénzátutalási megbízással (köznapi nevén sárga csekkel). A módosító törvény ezért 2024. január 1-jétől megszünteti az illetékbélyeggel való illetéklerovás módszerét.

A reklámadóról, a számvitelt és az adózás rendjét érintő változásokról a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzői – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit, és dr. Rácz Nóra – a LeitnerLeitner munkatársai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Ingatlanok adózása: záródó kiskapu az illetékfizetésnél

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.