A behozatali áfa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás (2. rész)


2021. július 1-jétől az EU-ba importált valamennyi kereskedelmi áru áfa-köteles lett. A különös szabályozást a behozatali áfa beszedésének alternatív egyszerűsítéseként vezették be azokban az esetekben, amikor nem alkalmazzák sem a behozatali szabályozást (IOSS), sem a behozatalra vonatkozó egységes áfa-beszedési mechanizmust. A behozatali szabályozáshoz hasonlóan a különös szabályozás alkalmazása sem kötelező.

Az előző cikket ott hagytuk abba, hogy elkezdtük számba venni a különös szabályozás által biztosított könnyítéseket. Az általános áfa-mérték alkalmazásán túl azonban vannak más könnyítései is a különös szabályozásnak.

Egy másik előnye a szabályozásnak, hogy az árukat vám elé állító személy csak azt a hozzáadottérték-adót fizeti be az adó-/vámhatóságoknak, amelyet egy naptári hónap során ténylegesen beszedett a vevőtől. Ezzel az intézkedéssel elkerülhető, hogy a vevő/importőr által le nem szállított vagy el nem fogadott termékek esetében a nyilatkozattevő/vámjogi képviselő legyen köteles megfizetni az esedékes áfát. Megjegyzendő, hogy mivel a behozatali áfa nem tekintendő a vámtartozás részének, az árut vám elé állító személy csak az irányelv alapján válik felelőssé az ilyen áfa megfizetéséért, a vámjogszabályok alapján nem. A nyilatkozattevőnek/vámjogi képviselőnek az e küldemények után fizetendő áfa alóli mentesség igazolására bizonyítékot kell megőriznie arról, hogy a vevő/importőr a terméket nem szállította le/nem fogadta el (pl. a visszalépés igazolását). A vámszabályoknak való megfelelés érdekében a termékeket az eredeti értékesítő címére vagy az általa megjelölt más címre történő visszaszállítás céljából exportálni kell, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot érvényteleníteni szükséges.

A harmadik könnyítés, hogy a nyilatkozattevő/az árukat vám elé állító személy havonta egyszer megfizeti az illetékes hatóságoknak a vevőktől beszedett összes áfát. Mivel a különös szabályozás esetében a referencia-időszak a naptári hónap, a havi fizetést az áfa beszedésének hónapját követő hónap 16. napjáig kell teljesíteni.

További könnyítés, hogy a Direktívában említett havi bevallás az egyszeri havi befizetés alapjául szolgál, és nem minősül vámáru-nyilatkozatnak. A bevallást elektronikus úton kell megtenni, és annak tartalmaznia kell a különös szabályozást igénybe vevő személy által az egyes vevőktől az adott naptári hónapban ténylegesen beszedett áfa-összegeket. A tagállamok elfogadhatnak bármely olyan dokumentumot, amely tartalmazza azokat az információkat, amelyekkel az egyösszegű fizetés összekapcsolható az előző naptári hónap során a behozatal után beszedett áfával.

Az utolsó könnyítés, hogy a különös szabályozás nem változtatja meg a vámkezelés érvényben lévő elveit. A különös szabályozás alkalmazásával a tagállamok nem kötelesek előírni, hogy az árukat vám elé állító személy bizonyítsa, hogy őt e tevékenységre a vevő felhatalmazta.

A különös szabályozást alkalmazó gazdasági szereplőknek az importált termékeket kísérő kereskedelmi számlák/okmányok alapján a megfelelő összegű áfát kell beszedniük. Lényegében biztosítaniuk kell a bejelentett valós érték helyességét, a helyes áfa-kulcsot kell alkalmazniuk, és általában a termékeket nem szállíthatják le addig, amíg az uniós vevő meg nem fizeti az áfát.

A gazdasági szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről is. E nyilvántartásoknak többek között lehetővé kell tenniük, hogy igazolják az ügyfél által elutasított csomagok után fizetendő áfa meg nem fizetését. A nyilvántartás megőrzésének időtartamát a tagállamok határozzák meg. Ez a nyilvántartási követelmény a vámjogszabályok alapján fennálló nyilvántartási kötelezettségeken felül nem ró új kötelezettségeket a nyilatkozattevőre.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.