A behozatali áfa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás (1. rész)


2021. július 1-jétől az EU-ba importált valamennyi kereskedelmi áru áfa-köteles lett. A különös szabályozást a behozatali áfa beszedésének alternatív egyszerűsítéseként vezették be azokban az esetekben, amikor nem alkalmazzák sem a behozatali szabályozást (IOSS), sem a behozatalra vonatkozó egységes áfa-beszedési mechanizmust. A behozatali szabályozáshoz hasonlóan a különös szabályozás alkalmazása sem kötelező.

A különös szabályozás a következő, olyan kis értékű termékek behozatalára vonatkozik, melyek esetében nem alkalmazzák sem a behozatali szabályozást, sem az egységes áfa-beszedési mechanizmust. A különös szabályozás tehát kiterjed arra, ha a termékeket uniós vevők számára értékesítik (1), a termékeket 150 eurót meg nem haladó valós értékű küldeményben adják fel az uniós vevőknek (2), a termékek nem tartoznak az uniós harmonizált jövedéki adó hatálya alá (3), a termékeket abban a tagállamban bocsátják szabad forgalomba, ahol a feladás vagy a fuvarozás befejeződik (4).

Ez az egyszerűsítési intézkedés különösen az EU-ban működő postai szolgáltatókra, expressz fuvarozókra vagy más vámügynökökre vonatkozik, akik akár közvetlen, akár közvetett vámjogi képviselőként, általában kis értékű árukat jelentenek be behozatalra.

Az irányelv nem határoz meg olyan feltételeket, amelyek lehetővé tennék a gazdasági szereplők számára a különös szabályozás alkalmazását. A tagállamok azonban a különös szabályozás tekintetében is alkalmazhatják a vámfizetés elhalasztásának a vámjogszabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó feltételeket.

A szabályozás a gyakorlatban úgy működik, hogy ha a termékeket a Közösségen kívülről rendelik meg, az unióban az áfát általában annak a vevőnek kell megfizetnie, aki az árut megrendeli és behozza. A különös szabályozás értelmében a vevő az áfát a nyilatkozattevő/az árut vám elé állító személy számára fizeti meg. Az esetek többségében ez a nyilatkozattevő/személy a postai szolgáltató, az expressz fuvarozó vagy a vámügynök. Ez a különös szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a szabad forgalomba bocsátásra abban a tagállamban kerül sor, ahová a kis értékű termékeket a vevőhöz/importőrhöz szállítják.

A különös szabályozás tehát összefoglalva az alábbi módon működik: a vevő az EU-n kívülről megrendeli a termékeket; a nyilatkozattevő az importőr nevében a behozatalkor vámszempontból bejelenti a termékeket; a vevő a nyilatkozattevő számára megfizeti az áfát, a termékeket pedig leszállítják; a nyilatkozattevő a következő hónap 16. napjáig befizeti a beszedett áfát.

A különös szabályozás több könnyítést tesz lehetővé. Ezek közül az első, hogy az uniós tagállamok a különös szabályozás keretében bejelentett valamennyi termék esetében előírhatják az általános áfamérték alkalmazását. Ez megkönnyíti a nyilatkozattételi eljárást a nyilatkozattevők számára, akik számára a kis értékű küldeményekben található, rendkívül változatos áruk esetében nehézséget jelenthet a helyes áfakulcs meghatározása. A vevő azonban megtagadhatja az általános adómérték automatikus alkalmazását, és választhatja a kedvezményes adómértéket. Ebben a helyzetben a nyilatkozattevő (az árut vám elé állító személy) az ilyen árubehozatalra a továbbiakban nem alkalmazhatja a különös szabályozást. A nyilatkozattevő az egységes áfa-beszedési mechanizmust alkalmazva szedi be az áfát a vevőtől, és módosítania kell az eredeti vámáru-nyilatkozatot a fizetési mód típusa tekintetében (a különös szabályozás helyett az egységes áfa-beszedési mechanizmus alkalmazásával).

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.