A bérlet és a lízing elszámolása a személyi jövedelemadóban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önálló tevékenység folytatása során az egyik legtipikusabb költség a tárgyi eszközök beszerzési, illetve beruházási költségének az elszámolása. Az Adó szaklap 2007/14-15. számában megjelent cikk a bérlőre vonatkozó fontosabb szabályokat mutatatja be.

Tárgyi eszköz bérlete

A bérleti és a lízingdíj címén kifizetett költségek elszámolására az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek van módja azzal, hogy az Szja-tv. 3. és 11. számú melléklete rendelkezik az idevonatkozó költségek elszámolásáról. A költségelszámolást jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogy az önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközt kizárólag üzleti célból használja-e a magánszemély vagy sem.

Tárgyi eszközt bérlete esetén, ha az eszközt kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használják, akkor a bérleti díj – a személygépkocsi kivételével – a költségek között elszámolható (pl. az üzlet, a raktár, az iroda, vagy gép, berendezés bérleti díja)

Magánszemély bérbeadó

Ha a bérbeadó – egyéni vállalkozás keretén kívül – magánszemélyként folytatja a folyamatosnak tekinthető tevékenységét, akkor be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, adószámot kell váltania és a szolgáltatás ellenértékét le kell számláznia a bérlőnk.

Adófizetés a bérleti díj után

Amennyiben a bérlő kifizetőnek minősül, akkor a bérleti díj összegéből a kifizetőnek le kell vonnia az adóelőleget (adót). Az adóelőleg levonása során a kifizetőnek (bérlőnek) figyelembe kell vennie a magánszemély (bérbeadó) nyilatkozatát is azzal, hogy nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg alapjának.

Ha a levonásra nincs mód, akkor a magánszemély köteles az adóelőleget (adót) a negyedévet követő hó 12-éig megfizetni. Az önálló tevékenységet folytatók körében az egyéni vállalkozó minősül csak kifizetőnek, így a levonási kötelezettséget az egyéni vállalkozó bérlő is köteles teljesíteni.

Ha a bérbe adott ingó vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő szabályként az e tevékenységből származó jövedelem után a tevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a bevételt a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ebben az esetben az szja-bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni.

Ingatlanok bérleti díja

Ingatlan, mint tárgyi eszköz bérlete esetén – amennyiben az kizárólag a jövedelemszerző tevékenységet szolgálja – a bérleti díj a költségek között elszámolható.

Az adófizetés speciális szabályai

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget ad arra ebben az esetben is, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás között megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni.

Termőföldnek nem minősülő ingatlanok esetében 25 százalék adót kell a kifizetőnek a bérleti díjból levonnia. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztották, akkor a kifizető által levont 25 százalék adót is a tulajdoni hányadoknak megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 25 százalék adót a magánszemély vagy a tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása esetén sem osztható meg.

Szerződéskötés, szívességi használat

Az egyéni vállalkozó nem elkülönült adóalany, így a saját ingatlanára bérleti szerződést nem köthet. Házastársával vagy tulajdonostársával köthet azonban megállapodást az ingatlan bérletére, a részükre kifizetett bérleti díj (számla alapján) a költségek között elszámolható.

Előfordul házastársak között a szívességi használat is, melynek keretében bérleti díj kifizetésére nem kerül sor. Ebben az esetben nem kötelező írásba foglalni a szívességi használatot, de azt dokumentálni kell, hogy a tárgyi eszköz karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos kiadások kit terhelnek a szívességi használat során.

Bérelt lakások

Bérelt lakások esetében merül fel gyakran kérdésként, hogy a felújítás költsége elismert költségnek minősül-e? Hogyan lehet elszámolni a felújítási költséget, ha az ingatlannak az egyéni vállalkozón kívül más tulajdonosai is vannak? További kérdésként szokott felvetődni, hogy ilyen esetben mikor keletkezik jövedelme a bérbeadónak?

Lepsényi Mária a fenti kérdésekre is választ ad az Adó szaklap 14-15. számában megjelent cikkében, ezen felül részletesen foglalkozik a bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolásával, a termőföld bérletével, a tárgyi eszközök és a lakások lízingdíjával, valamint a személygépkocsira vonatkozó különös szabályokkal is.

---