Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szabálysértési törvény módosítása 2008. január 1-től megemeli a helyszíni bírság értékhatárát, és adók módjára behajthatóvá teszi azt.
A törvénymódosítás megemeli a helyszíni bírság alsó és felső határát, amelyre azért van szükség, mert a jelenlegi piaci, gazdasági viszonyok között irreálisan alacsony összegben van megállapítva. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a helyszínen 500 forinttól 10.000 forintig terjedő szabálysértési bírság szabható ki.
2008. január 1-jétől a helyszíni bírság összege 3000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet majd. A bírság kiszabására jogosultak (rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, természetvédelmi őr, közterületfelügyelő) elsősorban a kisebb fokú szabálysértéseknél alkalmaznak helyszíni bírságot, pontosan azért, mert még a maximum tízezer forint sincs arányban a szabályszegéssel. A felső határ emelkedésével a súlyosabb cselekményeknél is lehetőség lesz a helyszínen rendezni a szankciót, ezzel a szabálysértési hatóságok nagyfokú leterheltsége is csökken. A helyszíni bírság tudomásul vételével ugyanis az állampolgár lemond alkotmányos jogorvoslati jogáról.
A tudomásul vett, de be nem fizetett helyszíni bírság pedig adók módjára behajtható lesz. Ezért a jogszabály módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt is, és 5000 forintról 3000 forintra szállítja le az adók módjára behajtható tartozások összegét. Ráadásul a végrehajtási költség is a szabálysértőt terheli majd, ami akár 7000 forint felett is lehet.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
