A bíróság lassítja Párizs adóelkerülés elleni harcát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A párizsi közigazgatási bíróság megsemmisítette a francia adóhatóság Google-lel szembeni, 1,115 milliárd eurós adóhiányt feltáró határozatát. A bíróság szerint a francia adóhatóság nem állapíthat meg adóhiányt, ha a Google az ír leányvállalatán keresztül értékesíti a hirdetési szolgáltatásait, és ha a francia munkatársak nem önállóan kezelik a francia hirdetéseket. Az ítéletre válaszul a francia kormány bejelentette, hogy nyitott a megállapodásra a Google-lel, de ettől függetlenül meg fogja fellebbezni a bíróság döntését. Nem a Google az egyetlen nagy multinacionális cég az új francia kormányzat kereszttüzében.


Miként arra a Le Monde felhívja a figyelmet, a bírósági döntés precedens értékű lehet, ha jogerőssé válik. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a kormányzatnak feltétlen érdeke a jogi lehetőségek kimerítése, remélve, hogy a következő lépésben nem a Google-nek kedvező ítélet születik. A nagy nemzetközi tech-cégek ugyanis hasonló struktúrákkal dolgoznak, mint a Google, és a francia adóhatóság mindegyikükön keres némi adóhiányt.

Nem is keveset: ha csak a Google-lel szembeni megállapítás összegét nézzük, az az idei állami költségvetési megszorítások mintegy negyedét fedezhetnék (az új kormányzatnak 4,5 milliárd eurót kellett találnia a 3%-os hiánycél tartásához). Augusztus utolsó napján jelent meg például a hír, hogy a Microsoftnál sem kicsi, 600 millió eurós adóhiányt talált az adóhatóság; és igen, a Microsoft ugyancsak az alacsony társasági adózású Írországból szervezi európai tevékenységét.

 

Az új francia kormány egyébként több alkalommal jelezte, hogy elégedetlen ezzel a Franciaországnak nyilvánvalóan kedvezőtlen helyzettel. Nagy visszhangot kapott például az a parlamenti felszólalás, melyben Bruno Le Marie gazdasági miniszter kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az online platformok, így például a szállásmegosztó Airbnb által fizetett franciaországi adó mértékét. Utóbbi cég 10 milliós felhasználói száma ellenére alig 100 000 eurónyi adót fizetett 2016-ban, a jelenlegi jogi keretek között, úgy tűnik egyébként, teljesen legálisan. Az viszont a tudósításokból nem derül ki pontosan, hogy a jövedelmek nagy részét zsebre tevő szállásadó magánszemélyek mennyi adót fizettek be az airbnb-s lakáskiadások után, pedig a teljes képhez erre az információra is szükség lenne.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság – egyébként francia – gazdasági ügyekért felelős biztosa sokkolónak nevezte az Airbnb által Franciaországban fizetett adó mértékét, és a közös európai társasági adóalap megalkotására hívott fel. Az Európai Bizottság egyébként ugyancsak „jogi harcban áll” a nagy multinacionális cégekkel és a nekik – a Bizottság szerint szabálytalan – adókedvezményeket nyújtó tagállamokkal.

Bruno Le Maire azt is bejelentette, hogy szeptember 15-ig, az unió következő témába vágó tanácsüléséig Németországgal közösen igyekeznek kialakítani egy új javaslatot az olyan online platformok adóelkerülő technikái ellen, mint például az Airbnb. A francia gazdasági miniszter elismerte, hogy az Európai Bizottság és az OECD is foglalkozik a témával, de szerinte ezek a reformtörekvések túl lassan haladnak és túl bonyolultak. Mint mondta, a franciák azt szeretnék, hogy a közös javaslatból mielőbb bizottsági előterjesztés készüljön, és az állam- és kormányfők már decemberben tárgyalhassanak a témáról. Az online platformok francia forgalom utáni megadóztatása szerepel Emmanuel Macron elnöki programjában. Így ezzel a bejelentéssel a francia gazdasági miniszter azon elnöki program megvalósításához is hozzájárul, melynek része a „védelmező Európa” gondolata.

Az elnöki program megvalósítása előtt azonban – a francia bíróságokon kívül – más akadályok is állnak, első helyen azoknak az államoknak az érdeke, akik alacsony társasági adókulcsuk révén profitálnak a jelenlegi helyzetből. A franciák azonban nemcsak európai, hanem hazai viszonylatban is gondolkodnak az – akár – egyoldalú, önálló megoldáson. Egyes, egyébként cáfolt sajtóinformációk szerint például létezik egy olyan javaslat is a francia pénzügyminisztériumban, amely az adatszerzés- és gyűjtés alapján adóztatná ezeket a cégeket, azaz új jogalapot kreálna az adókivetéshez…


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.