Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A PSZÁF állásfoglalása szerint a biztosításközvetítő saját nevében nem adhat számlát az ügyfélnek az átvett biztosítási díjról. Ugyanis a biztosítási ügynök nem végezhet biztosítási tevékenységet, így biztosítási tevékenységből árbevétele sem származhat.
Az állásfoglalás rámutat, hogy a biztosítókról szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 46.§ (1) bekezdése szerint az alkusz az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő. Az alkusz kizárólag a biztosító hozzájárulásával, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogaik és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
A vállalkozói tevékenység megítélésekor a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. A biztosító az, aki szolgáltatásként kockázatot vállalhat át és ezt a kockázatátvállalást, mint szolgáltatást eladhatja az ügyfélnek. Az alkusz a tevékenysége során biztosítási kockázatot nem vállalhat át, biztosítási tevékenységet nem végezhet.
A biztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Bit. 63.§ szabályozza, ezekkel az alkusz nem rendelkezik, így az alkusz által megvalósított gazdasági esemény nem lehet biztosítási tevékenység. Az alkusz csak részfeladatok elvégzésére kaphat felhatalmazást az ügyféltől, de azt is csak a biztosító kizárólagos hozzájárulása mellett.
Mivel az alkusz nem végezhet biztosítási tevékenységet, így biztosítási tevékenységből árbevétele sem származhat. Amennyiben díjat vesz át, arról számlát csak az a biztosító jogosult kiállítani, amely kizárólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítási díjat az alkusz átvegye. Az alkusznál ezt az átvett biztosítási díjat kötelezettségként kell kimutatni és a Bit. 42.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően letéti számlán kell kezelni.
Forrás: PSZÁF
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
