A cég az adóoptimalizálás eszköze

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. március 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az olasz gazdaság büszke kis- és középvállalataira. Az olasz kkv-k létezése a gazdaságban jól mutatja hogy a megfelelő eszköz, erőforrás és tőke áll rendelkezésükre – közölte Paolo Guido Spinelli, Olaszország magyarországi nagykövete A kis- és középvállalkozások az olasz gazdaságban című könyv bemutatóján.

Az olasz gazdaság nagymértékben a kkv-jaira támaszkodik, a nagyvállalatok hiánya érezhető. Az elterjedt vállalkozási kultúra magát a vállalkozói kedvet testesíti meg, mely egyfajta szabadságjog, a nyitott gazdaság egyik alappillére. A vállalkozói kultúra és mentalitás elterjedése azonban nem mindig jár együtt a civil szabadsággal. Olaszországban a civil társadalom is megerősödött a kkv-knak köszönhetően – fűzte hozzá a nagykövet.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora méltatta a könyvet, majd hozzátette: az olasz gazdaság jelentős húzóerejét jelenti a kkv-szektor. A könyv egyébiránt alapvető szakkönyv lesz az egyetem hallgatói számára.

A kkv-k próbálnak a saját eszközeikkel védekezni a globalizáció ellen – közölte Alessio Ponz de Leon Pisani, a budapesti ICE igazgatója. Egy cég mérete számos alkalommal jelent hendikepet, ezért állandó korrekciók szükségesek a stabil működéshez. Nagyon fontos például a szociális kapcsolatok kiépítése a cégen belül és körül – fűzte hozzá.

Az elmúlt 15 év nagy kihívás volt a magyar kis- és középvállalatok számára, hiszen nyugati piacnyitással és keleti piacvesztéssel kellett számolniuk, a globalizáció a magyar kkv-kat is érzékenyen érintette. A január elején elfogadott új GOP-programokkal és koncepcióval a versenyképes cégeket támogatják. A kérdés az, hogy az állam gazdaságban betöltött szerepe javítja-e a versenyképességet? – tette fel a költői kérdést Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője.

A koncepció újdonsága lesz, hogy a piaci versenyt helyezi előtérbe, illetve a bürokrácia visszaszorításával próbálkozik, hogy a kkv-k egymással versenyezzenek, ne az állammal. Az állam feladata az optimális üzleti környezet és az alacsony adók megalkotása. Kállay elmondása szerint az állam „deista” szerepet kapna a gazdaságban, csak akkor avatkozna közbe, ha baj van.

A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége, 80 százaléka nem hitelképes. A piaci gondok, és menedzsmenteszközök hiánya tovább rontja helyzetüket. Ezért a GKM a pályázatok odaítélésénél piaci elégtelenségi vizsgálatot fog végezni, mely a piaci kudarcok feltérképezésére irányul. Javítani fogják a mikrofinanszírozási lehetőségeket, valamint kialakítják a PPP (magántőke bevonásával történő befektetés) konstrukciókat – közölte Kállay.

A kkv-k pénzügyeire leginkább az átmeneti cash-flow hiánypótló hitelek a legjellemzőbbek – közölte Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatóhelyettese. Az alacsony kockázatviselő képesség könnyen adósságcsapdává válhat a cégek számára. Ugyanakkor a bankok részéről a szektor magas vissza nem fizetési kockázata jelent gátat a könnyű pénzhez juttatáshoz. A magyar kkv-k jelentős része adóoptimalizálásra használja cégét, ezzel pénzügyi mutatói a pénzintézetek irányában erősen romlanak, a legtöbb esetben hitelképtelenné téve a vállalkozást – summázta Sebők.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek:


Sokkal több adó folyt be eddig a tavalyinál
2019. augusztus 23.

2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8  milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Kis magyar pénztörténet – 1. rész
2019. augusztus 23.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk első részében az Árpád-házi uralkodók pénzkibocsátását és Károly Róbert pénzreformját mutatjuk be.

Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt
2019. augusztus 22.

Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek
2019. augusztus 22.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek

2020-tól két különböző uniós országban működő eladó és vevő minden országban azonos feltételek alapján mentesül az extra adóadminisztráció és adóbejelentkezési kötelezettség alól - írja az RSM blogja.