A cég az adóoptimalizálás eszköze


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az olasz gazdaság büszke kis- és középvállalataira. Az olasz kkv-k létezése a gazdaságban jól mutatja hogy a megfelelő eszköz, erőforrás és tőke áll rendelkezésükre – közölte Paolo Guido Spinelli, Olaszország magyarországi nagykövete A kis- és középvállalkozások az olasz gazdaságban című könyv bemutatóján.

Az olasz gazdaság nagymértékben a kkv-jaira támaszkodik, a nagyvállalatok hiánya érezhető. Az elterjedt vállalkozási kultúra magát a vállalkozói kedvet testesíti meg, mely egyfajta szabadságjog, a nyitott gazdaság egyik alappillére. A vállalkozói kultúra és mentalitás elterjedése azonban nem mindig jár együtt a civil szabadsággal. Olaszországban a civil társadalom is megerősödött a kkv-knak köszönhetően – fűzte hozzá a nagykövet.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora méltatta a könyvet, majd hozzátette: az olasz gazdaság jelentős húzóerejét jelenti a kkv-szektor. A könyv egyébiránt alapvető szakkönyv lesz az egyetem hallgatói számára.

A kkv-k próbálnak a saját eszközeikkel védekezni a globalizáció ellen – közölte Alessio Ponz de Leon Pisani, a budapesti ICE igazgatója. Egy cég mérete számos alkalommal jelent hendikepet, ezért állandó korrekciók szükségesek a stabil működéshez. Nagyon fontos például a szociális kapcsolatok kiépítése a cégen belül és körül – fűzte hozzá.

Az elmúlt 15 év nagy kihívás volt a magyar kis- és középvállalatok számára, hiszen nyugati piacnyitással és keleti piacvesztéssel kellett számolniuk, a globalizáció a magyar kkv-kat is érzékenyen érintette. A január elején elfogadott új GOP-programokkal és koncepcióval a versenyképes cégeket támogatják. A kérdés az, hogy az állam gazdaságban betöltött szerepe javítja-e a versenyképességet? – tette fel a költői kérdést Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője.

A koncepció újdonsága lesz, hogy a piaci versenyt helyezi előtérbe, illetve a bürokrácia visszaszorításával próbálkozik, hogy a kkv-k egymással versenyezzenek, ne az állammal. Az állam feladata az optimális üzleti környezet és az alacsony adók megalkotása. Kállay elmondása szerint az állam „deista” szerepet kapna a gazdaságban, csak akkor avatkozna közbe, ha baj van.

A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége, 80 százaléka nem hitelképes. A piaci gondok, és menedzsmenteszközök hiánya tovább rontja helyzetüket. Ezért a GKM a pályázatok odaítélésénél piaci elégtelenségi vizsgálatot fog végezni, mely a piaci kudarcok feltérképezésére irányul. Javítani fogják a mikrofinanszírozási lehetőségeket, valamint kialakítják a PPP (magántőke bevonásával történő befektetés) konstrukciókat – közölte Kállay.

A kkv-k pénzügyeire leginkább az átmeneti cash-flow hiánypótló hitelek a legjellemzőbbek – közölte Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatóhelyettese. Az alacsony kockázatviselő képesség könnyen adósságcsapdává válhat a cégek számára. Ugyanakkor a bankok részéről a szektor magas vissza nem fizetési kockázata jelent gátat a könnyű pénzhez juttatáshoz. A magyar kkv-k jelentős része adóoptimalizálásra használja cégét, ezzel pénzügyi mutatói a pénzintézetek irányában erősen romlanak, a legtöbb esetben hitelképtelenné téve a vállalkozást – summázta Sebők.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.