A cégautóadó kiterjesztése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február elsejével változnak a cégautóadó szabályai. Az eddigi előírásokkal ellentétben kifejezetten vagyoni típusú adónemmé változik, amelyet néhány kivételtől eltekintve szinte minden olyan autó után fizetni kell, amellyel kapcsolatban költséget számolnak el. A témával az Adó-Kódex 2008/11-12 számában megjelent írás foglalkozik részletesen.

A cégautóadó vagyoni típusú adónemek közötti újraszabályozása abból a posztulátumból eredeztethető, hogy egyfelől a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel, másfelől a nem kizárólag magánhasználatú – különösen a nem magánszemély tulajdonában álló – személygépkocsi azon túlmenően, hogy fokozottabban igénybe veszi a közúthálózatot, jövedelemszerzési cél is szolgál.

Melyik autó tekintendő cégautónak?
Az új cégautóadó a vagyoni típusú adók jellegzetességeit ölti magára. Ez érvényre jut abban, hogy az adótárgyi kör teljes körűen felöli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá – az esetleges visszaélések és az adóoptimalizálás elkerülése érdekében – a magánszemélyek azon személygépkocsiját, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el, ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit.

Nem terjed ki a cégautóadó tárgyi hatálya egyfelől a magánszemély azon személygépkocsijára, amelynek a használával összefüggésben a használó a költségei ellentételezésére – az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének r) pontja, vagy a 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint – költségtérítést kap, másfelől a magánszemély által pénzügyi lízingben vett személygépkocsira, ha utána költséget nem számoltak el.

Az adóalanyok köre
Az adó alanya főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén pedig a lízingbe vevő. Ha a külföldi rendszámú személygépkocsi után a használó belföldön költséget számol el, a cégautóadót a használónak kell megfizetnie.

Mikortól kell adót fizetni?
Az adó csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amikor az adókötelezettség fennáll. Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjától a tulajdonából való kikerülés hónapjának az utolsó napjáig áll fenn.

A magánszemély tulajdonában álló autók esetében pedig – főszabály szerint – annak a hónapnak az első kezdődik az adókötelezettség, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Ha a tulajdonos az autó után költséget nem számol el, hanem a járművet ellenérték fejében nem magánszemélynek használatba adja, akkor a jármű átengedésének követő hónap első napjától áll fenn az adókötelezettség.

Ha a magánszemély autója után nem a tulajdonos számol el költséget, akkor erről a használó nyolc napon belül köteles a tulajdonost értesíteni. Ilyenkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amelyet megelőző hónapban a használó a költséget elszámolta. Ha a használó az értesítést elmulasztja, akkor az adó megfizetésének a kötelezettsége őt és nem a tulajdonost terheli.

Magánszemély költségelszámoló esetén a költség elszámolásának napja az a nap – többek között -, amelyen a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával kapcsolatban bejegyeztek.

A cikkben részletesen olvashatnak az adómértékről, az adófizetés esedékességéről, a mentességékről és a kétszeres adózás elkerülését célzó levonási szabályokról is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.