A cégvezetők küzdenének az agresszív adótervezés ellen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyorsan változó adózási környezet globális szinten is jelentős kihívások elé állítja a nagyvállalatokat, ráadásul komoly hiányosságokat éreznek a vezetők a BEPS irányelvekkel kapcsolatos útmutatásban – derül ki a Deloitte felméréséből, amelyben több száz multinacionális vállalatvezetőt és pénzügyi szakértőt kérdeztek meg az OECD agresszív adótervezés elleni irányelveinek (BEPS) a mindennapi működésre gyakorolt várható hatásairól.
A Deloitte idén 39 ország 447 szakemberét kérdezte meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyereségátcsoportosítás és adóalap erózió (BEPS) elleni irányelveinek várható hatásairól és arról, hogy az új intézkedések miként befolyásolják a hosszútávú kilátásaikat. A BEPS akcióterv célja a globális agresszív adótervezés és adóelkerülés visszaszorítása nemzetközi összefogással, valamint olyan adózási instrumentumok kidolgozása, amelyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adóztatáshoz” vezető helyzetekben.
„Magyarország több mint 100 másik országgal karöltve kötelezettséget vállalt arra, hogy az OECD aggresszív adótervezés elleni kezdeményezései a hazai jogszabályokban is figyelembe vételre kerülnek majd. A magyar nagyvállalalatok vezetőivel beszélgetve úgy látom, hogy a hazai cégek is tisztában vannak azzal, hogy jelentős változásoknak kell megfelelniük, azonban az irányelvek pontos átültetését övező bizonytalanság miatt egyelőre csak kevesen tettek konkrét felkészülési lépéseket” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország nemzetközi adócsoportjának vezetője.
A BEPS irányelvek átültetésére történő felkészülés során a vezetőségi tagok továbbra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az adóügyekben részt vegyenek. A megkérdezettek túlnyomó többsége (91 százalék) úgy gondolja, hogy a BEPS-hez köthető riportálási kötelezettségek hatására jelentősen nőni fognak adminisztrációs terheik, ugyanakkor csak a töredékük (21 százalék) bízik abban, hogy az irányelveket a különböző országok adóhatóságai konzisztensen értelmezik majd. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 86 százaléka úgy véli, hogy a ma bevezetett struktúrákat jelentősen szigorúbban vizsgálják az adóhatóságok, mint az egy évvel ezelőttieket. A válaszadók nagyrésze (85 százalék) aggódik amiatt, hogy az adóhatóságok a BEPS-ről folytatott viták eredményeként növelni fogják a vizsgálatok számát. A vállalatvezetők 80 százaléka bízik abban, hogy az országonkénti publikus jelentéstételi kötelezettséget néhány éven belül elfogadják, azonban a válaszadók többsége nyugtalanítónak tartja a média, a politikai és aktivistacsoportok érdeklődését a társasági adózás iránt, és jelezte, hogy a legfelsőbb szintű vezetőségük is tevékenyen részt vesz a szervezetek adóstratégiájának fejlesztésében és a kockázatok figyelemmel kísérésében.
