Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A naptári év vége felé sok társaságiadó-alany egyúttal adóéve végéhez közeledik. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség a naptári évvel megegyező üzleti éves kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózóknál és külföldi vállalkozóknál december 20-áig általában feltöltési kötelezettséget is eredményez, amely nem más, mint az év közben befizetett adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítése – olvasható az Adó szaklap 2008/15-16. számában.
A feltöltési kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózót és a külföldi vállalkozót terheli, feltéve, hogy az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Nem tartozik ebbe körbe a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, valamint a szociális szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
A kiegészítést be is kell vallani
A feltöltésre kötelezett adózó az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható adójának és a korábban bevallott adóelőlegnek a különbözetét ugyanezen időpontig be is kell vallania. A fő szabály szerint adóelőleg-fizetésre kötelezett adóalanynak sem kell adóbevallásával egyidejűleg adóelőleget bevallania, ha jogutód nélkül vagy átalakulással történő megszűnése miatt ad be bevallást, illetve a cégbejegyzési eljárás befejezése következtében kell adóbevallást benyújtania (vagyis az előtársasági időszakról készített bevallásban soha nem kell adóelőleg-bevallást benyújtani).
A feltöltési kötelezettség azt a kettős könyvvitelt vezető adózót, amelynek a kötelezettség teljesítésének napjára (hónapjára, negyedévére) adóelőleget kellett bevallania, akkor is terheli, ha a bevallott adóelőleg összege nulla.
A késedelem mellett a rossz számítás is bírságolható
Az adóbefizetés teljesítésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a hitelintézet vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják. A határidő betartására az adófeltöltésnél érdemes különös figyelmet fordítani. Az adózó ugyanis akár egynapos késés esetén is számíthat arra, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja.
A feltöltés határideje mellett a feltöltés során befizetett összeg is hangsúlyos szerepet kap, hiszen az adóhatóság a befizetett adóelőleg és az adóévre ténylegesen fizetendő, az adóév végén megállapított adó 90 százalékának különbözete után úgyszintén mulasztási bírságot állapít meg és szab ki.
Dr. Fehér Laura írása kimerítő részletességgel foglalkozik az adóévi várható fizetendő adó meghatározásával is.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
