Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Erőteljesebb lesz az illegális foglalkoztatás elleni fellépés a jövő év elejétől. Bővítik ugyanis az adóhatóság feketézőkkel szemben bevethető fegyvertárát. A milliós nagyságrendet elérő büntetés mellett a bejelentés nélküli alkalmazottak után az elmaradt közterheket is meg kell majd fizetni.
A 2008-as adóváltozásokkal kapcsolatos pénzügyminisztériumi előterjesztés, illetve a törvénymódosításokról szóló javaslat is a feketemunkásokat alkalmazó munkáltatókkal szemben a jelentősen megemelkedő bírság mellett egy további, szintén eléggé kemény szankció alkalmazását helyezi kilátásba.
A jelenlegi elképzelések szerint bejelentés nélküli alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve megállapítja az adózó által ˝megspórolt˝ közterheket, azaz az összes elmulasztott adót és járulékot. Ha az elévülési időn belül másodszor is találnak feketemunkásokat az ellenőrök, akkor az első ellenőrzés megindítása és második megkezdése közötti időszakra nézve, az illegális alkalmazottak átlagos létszámával szorozva számítják ki az elmaradt közterheket. A dolgozóknak kifizetett munkabér összegét az első és a második esetben is becsléssel állapítja meg az APEH.
A fekete-foglalkoztatás időtartamával kapcsolatos szabályozás ugyanakkor több érdekes gondolatot is felvet. Általánosan érvényesülő jogelv, hogy a törvényi vélelem az ellenkező bizonyításával megdönthető. A bizonyítás pedig elsősorban a lebukott foglalkoztató, illetve a feketéző munkavállalók és a legális alkalmazottak előadásán alapul majd. Valamennyien érdekeltek ugyanakkor abban, hogy a vélelmezett időszak minél rövidebb legyen, így feltehetőleg azt fogják nyilatkozatni, hogy csak néhány napja, vagy éppen az ellenőrzés napján lépett munkába a bejelentés nélküli munkavállaló.
A másik érdekesség, hogy a közterhek pótlólagos megfizetése a fekete-foglalkoztatás idejének az utólagos legalizálását kell, hogy jelentse. Magyarul az eredetileg bejelentés nélkül ledolgozott idő a társadalombiztosítási ellátások szempontjából biztosítási időnek minősülhet, így figyelembe kell venni mind a táppénzre, az egészségügyi ellátásokra való jogosultság, mind a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából is. De mi a helyzet akkor, ha a dolgozó a lebukás előtt beteg volt, bejelentés hiányában ellenben nem kapott táppénzt, sőt még az orvosi kezelésért is fizetnie kellett?
A jövőre bevezetendő szigorítás kizárólag a foglalkoztatókat érinti. A munkavállalók ugyanis továbbra sem veszítenek semmit a fekete-foglalkoztatás feltárásakor, ellenkezőleg, a közterhek megfizettetésével utólag biztosítási időt nyerhetnek.
A feketemunkások alkalmazását – a számlaadási kötelezettség elmulasztásához hasonlóan – az adóelkerülés legdurvább és legdirektebb módjának tekinti a törvénytervezetet kidolgozó pénzügyi tárca, így ezekért egységes tételű, emelt összegű, akár 1 millió forintig is terjedő bírság kiszabását javasolja. A büntetés kiszabásánál ilyenkor az adóhatóságot természetesen megilleti a mérlegelés joga és kötelezettsége. Első esetben éppen ezért nyilvánvalóan nem alkalmazzák a maximális összegű bírságot.
A jelenlegi szabályok szerint az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység gyakorlását szolgáló helyiséget 12 napra lezárja, illetőleg az adóköteles tevékenység gyakorlását felfüggeszti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. A szakemberek számtalanszor felhívták a figyelmet arra, hogy a szóban forgó intézkedések alkalmazását nem lehetőségként, hanem kötelezettségként határozza meg a törvény. A jövő évi módosításokról szóló tervezet ellenben a ˝lezárhatja˝, illetve ˝felfüggesztheti˝ kifejezéseket használja. A szinte észrevétlenül megbújó kis nyelvtani változás azonban komoly következményekkel járhat, feketemunkás alkalmazása esetére ugyanis mérlegelési lehetőséget biztosít az adóhatóság számára.
Forrás: Origo
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
