Az új adó neve: efeho


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) vonnak össze három kis adót, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot.

Az adótörvényeket módosító javaslatot, amely az efeho bevezetéséről is rendelkezik, múlt pénteken nyújtotta be a pénzügyminiszter a parlamentnek. Az új adónem bevezetését az adórendszer átláthatóbbá tételével, egyszerűsítésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével indokolja a javaslat, amely szerint az adóterhelés az adók összevonása miatt nemzetgazdasági szinten nem növekszik.

Az efeho alapja a korrigált nettó árbevétel (az iparűzési adóalap) lesz. Az efeho mértéke az egyes vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszámától függ: 19 fős alkalmazotti körig az adóalap 0,3 százaléka, 20-50 fő között az adóalap 0,35 százaléka, 50 fő felett pedig az adóalap 0,6 százaléka.

Az efeho-alapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 százaléka -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, mentes az efeho alól.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozók az efeho alapját az eva adóalapjának 50 százalékában is megállapíthatják. A legfeljebb 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások efeho-kötelezettsége innovációs részt nem tartalmaz, a 20 fő alatti cégeké pedig rehabilitációs részt sem.

Az efeho kötelezettség a 20 személynél kevesebbet foglalkoztatók esetében 100 százalékban, a 20-50 főt foglalkoztatóknál 86 százalékban, a több mint 50 főt foglalkoztatóknál pedig 50 százalékban teljesíthető azzal, ha a törvényben megfogalmazott feltételeknek megfelelő képzést szerveznek, finanszíroznak.

A több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozó esetében az innovációs efeho-részből (az efeho-kötelezettség 42 százaléka) levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége és a meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

Az efeho képzési, valamint innovációs részt meghaladó része (20-50 fős cégeknél az efeho 14 százaléka, 50 fő feletti cégeknél az efeho 8 százaléka) képezi a rehabilitációs részt, ami a Munkaerőpiaci Alapot illeti. Az adóhatóság az alapot megillető részen felüli összeget közvetlenül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak utalja át.

Amennyiben egy cég a képzési részt kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, visszaigényelheti a különbséget, amit az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Az efeho nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését az állami adóhatóság végzi. Az éves efeho összegét az adóévet követő május 31-éig kell bevallani, megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni a javaslat szerint.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.