A feketézést erősítette az új áfatörvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fordított áfafizetés bevezetése azt eredményezte az építőiparban, hogy a nehezen értelmezhető szabályozás miatt sokszor nem mertek számlát kiállítani a cégek. Az első tíz hónapban hetvenmilliárd forinttal javult a szektor adópozíciója.

Hónapokon keresztül okozott álmatlan éjszakákat több tízezer építőipari cég illetékeseinek a fordított áfafizetés bevezetése. „”Nem lett volna vele semmi baj, ha nem puhították volna fel a szabályozást”” – mondta egy a szektorban meghatározó súllyal bíró vállalkozás szakértője. Így azonban arra is volt példa, hogy az alvállalkozók nem vagy csak komoly huzavona után voltak hajlandók számlát befogadni egymástól, a jogszabályból nem mindig derült ki ugyanis egyértelműen, hogy az adott tevékenység fordítottan adózik-e vagy sem – tette hozzá.

Az építőiparban január óta vezették be a fordított áfafizetés rendszerét, ami azt jelenti, hogy az áfa fizetője és az áfa leírója ugyanaz a vállalkozás – a számlát áfa nélkül állítja ki a cég, majd az adót maga fizeti be és helyezi levonásba egyúttal, ha megteheti. Ezzel a legalapvetőbb áfacsalást próbálta kiküszöbölni a jogszabály – a jogos visszaigénylés megtörténik ugyan, de az áfát nem fizeti be a számla befogadója.

Volt néhány gond

A rendelkezéssel volt azonban néhány gond. Először minden, ingatlannal kapcsolatos ügyletre kiterjesztették a fordított adózást, pontos fogalommeghatározás nélkül azonban ebbe a körbe beletartozott például a fűnyírás vagy a csővezeték-építés is. Májustól változott a helyzet, azóta csak azok a tevékenységek és szolgáltatások tartoznak ide, amelyek építésiengedély-kötelesek vagy az ingatlan-nyilvántartásba eső ingatlant érintő tevékenységek.

Ez sem adott azonban teljesen megnyugtató választ, hiszen a szabályozás azt eredményezte, hogy egyetlen projekten belül – különösen a nagyobb beruházások, irodaház-építések esetében – voltak normál és fordított áfás ügyletek egyaránt. Itt ugyanis nem a komplex projekt esett a fordított áfa hatálya alá, hanem az egyes ügyletek. A falazás igen, a sitt eltakarítása vagy a klíma beszerelése viszont nem.

Minden tizedik fordított

Az adóhatóság adatai szerint az első tíz hónapban 1,9 millió áfabevallás közül 161 ezer volt fordított áfa szerinti, s ezeket a bevallásokat mintegy 60 ezer vállalkozás nyújtotta be. A hatóság tapasztalatai szerint az első félévet a kölcsönös óvatoskodás jellemezte, és ma sem tisztázódtak teljesen a határvonalak a kétféle eljárási mód között. Ezért érezhető volt, hogy a szereplők visszatartották a számláikat, az újabb és újabb iránymutatások megjelenése után gyakoribbá vált az önellenőrzés. Ugyanakkor az APEH, ha csak ilyen, jogértelmezésből adódó hibát észlelt, azt nem szankcionálta külön – tájékoztatta a Napit a hatóság.

Az építőipari szektor nettó adókötelezettsége az első tíz hónapban 19 milliárd forint volt, szemben a tavalyi 53 milliárddal. Ennél is szembetűnőbb, hogy az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat nettó adópozíciója 122 milliárdról 197 milliárd forintra emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest több mint hetvenmilliárd forint áfa „meglett”, hiszen az áfatömeg a szektor teljesítményétől is függ. Ugyanakkor – tekintettel arra, hogy az építőiparban visszaesés és nem bővülés volt az idén – gyaníthatóan a fegyelmezettebb adófizetés generálta a többlet jelentős hányadát.

Forrás: index.hu; Napi gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.