Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A központi büdzsé 15 százalékkal alacsonyabb hiányt hozott össze 2014-ben, mint egy évvel korábban. Az 50 milliárd forintnál többet produkáló adófajták közül csak ez eva maradt el a 2013-as szinttől. Az InfoTandem heti infografikája.
A központi költségvetés 837,1 milliárd forintos deficittel zárta a 2014-es évet. Ez lényegesen kedvezőbb az előirányzatban szereplő 1128,1 milliárd forintnál, de 15 százalékkal alatta marad a 2013-as 985,3 milliárdos deficitnek is – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett előzetes mérlegből. A tárca értékelése szerint az egyenleg alakulását jelentősen befolyásolták a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek.
A jelzett hiány a 12 638,1 milliárd forintos kiadások és a 11 801,0 milliárdos bevételek egyenlegeként alakult ki. Előbbiek a tervezettet 6,9 százalékkal, a bázisévit 5,4 százalékkal lépték túl. A bevételek ugyanakkor ennél nagyobb mértékben nőttek, hasonló összevetésben 10,3, illetve 7,3 százalékkal.
Ami a bevételi oldalt illeti, a meghatározó – 50 milliárd forintnál többet produkáló – adótételek zöme többet hozott a konyhára, mint a megelőző esztendőben. Különösen sokat nyomott a latban, hogy a hagyományosan legnagyobb tételnél, az általános forgalmi adónál 8 százalékos bővülés mutatkozott – ez önmagában 226 milliárdos bevételi plusznak felel meg. Az áfabevétel mintegy felét produkáló, de még így hatalmas összegű személyi jövedelemadó szintén jól teljesített, az 5,6 százalékos növekedés 84,5 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét.
A harmadik legnagyobb szelet, a jövedéki adó csak enyhén, 2,4 százalékkal kúszott feljebb, elérve 918,9 milliárd forintot. Ezen belül a legvaskosabb tétel az üzemanyagok után befolyt 536,4 milliárd forint, ahol 37,7 milliárdos bővülést mértek, köszönhetően a tavalyinál kedvezőbb időjárás, az árcsökkenések keresletösztönző hatása és a fuvarozási teljesítmények bővülése kiváltotta eladás-növekedésnek. A dohánygyártmányok jövedéki adója eközben 23,7 milliárd forinttal, 287,9 milliárdra apadt.
Jóval kisebb tétel, viszont kiemelkedő mértékű, 22,4 százalékos ugrást produkált a társasági adó. Ennek hátterében az előlegkötelezettségek relatíve magas szintje, a szokatlanul nagy decemberi adóelőleg-kiegészítés, valamint a márciusi egyszeri hitelintézeti hozzájárulás befizetése keresendő.
A 100 milliárd alatti, de még érdemi bevételt hozó adónemek közül a pénzügyi szervezetek különadója, a távközlési adó és a közműadó egyaránt emelkedett, egyedül az egyszerűsített vállalkozói adó maradt el a 2013-as szinttől. A 12 százalékos visszaesésért az eva hatálya alá tartozó adózók megfogyatkozása okolható. A két másik, viszonylag újnak számító egyszerűsített adónem közül a kisadózók tételes adója 42,2 milliárd forinttal hizlalta a büdzsét; ez az összeg 13,9 milliárddal haladja meg a korábbit (igaz, a 2013-ban startoló módozatnál az első fizetési kötelezettség februárban keletkezett, ám a növekedés nem csak ennek köszönhető, hanem a katás mezőny bővülésének is). A kisvállalati adó kevésbé jól teljesített, e jogcímen mindössze 12,7 milliárd forint folyt be, ami 2,6 milliárdos gyarapodást takar.
