A foglaló is az előleg sorsára jut


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglaló adójogi megítélésénél – annak jellege miatt – az előlegre vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni.

Amennyiben egy ügylet (amely korábban előleggel, vagy foglalóval nem volt biztosítva) utóbb bármilyen okból meghiúsul, akkor az arról kibocsátott számlát az Áfa-törvény szerint sztornírozni kell – áll az APEH témában kiadott tájékoztatójában. Amennyiben azonban az ügylet előleggel, vagy foglalóval biztosított, az előlegről/foglalóról kiállított számláról nem sztornó számlát kell kiállítani.

A tájékoztató szerint, ha az alapügyletről kötött szerződést a felek felbontják, akkor az esetlegesen fizetett előlegről kiállított számlát nem lehet sztornírozni. Az Áfa-törvény alapján ugyanis előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az előleg tényleges átvételének, jóváírásának napja. Ez pedig fizikailag már megtörtént, és ezt már nem lehet meg nem történtté tenni. Így magára az előlegre az Áfa-törvény sztornírozásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.

Ezért, amennyiben az előleggel (foglalóval) biztosított ügylet meghiúsul (függetlenül attól, hogy a foglalót szankciós mellékkikötéses jellegéből adódóan – a felróhatóságra tekintettel – esetlegesen kétszeresen kell visszaadni), akkor nullára történő számlahelyesbítést kell végrehajtani az Áfa-törvény szabályai szerint – olvasható az állami adóhatóság honlapján.

A helyesbítő számla teljesítési időpontjaként pedig mindig az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni a helyesbítő számlán. Ez pedig, ahogy láttuk, a foglaló átvételének, jóváírásának a napja.

Fontos még tudni, hogy az előleg (foglaló) visszafizetése esetén a teljesítés meghiúsulása miatt kiállított helyesbítő számlában szereplő adómértéknek azonosnak kell lennie az átvételkor felszámított adó mértékével. Ez a tájékoztató szerint még akkor is igaz, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás miatt az azóta eltelt időszak alatt megváltozott.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 12.

Karácsony: Az Ab kimondta, hogy adó a szolidaritási hozzájárulás

Önkormányzat-ellenes a jövő évi központi költségvetési javaslat, és minden önkormányzati vezető dolga megpróbálni orvosolni a károkokat – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.