A fővárosban idén 24 százalékkal kevesebb lakást adtak el


Idén az egy évvel korábbinál 24 százalékkal kevesebb lakást adtak el Budapesten, ahol 2023-ban az új és a használt lakásokat egyaránt tekintve az átlagos négyzetméterár 885 ezer forint körül alakult, ingatlanvásárlásra pedig az összes fővárosi eladás adatai alapján átlagosan 57 milliót költöttek az ügyfelek – közölte saját adatai alapján a Duna House kedden.

Hozzátették, hogy a fővárosi szerződéskötések 29 százaléka befektetési céllal zárult, a vevők 17 százaléka nagyobb ingatlanba költözés miatt vásárolt, 16 százalékuk pedig első lakását szerezte meg.

Rámutattak, hogy 2022 rapszodikus ingatlanpiaci hangulata után a bizonytalan gazdasági környezet és a megugró hitelkamatok az idén még tovább enyhítették a vásárlási kedvet. A kereslet fokozatos csökkenése miatt az elmúlt évek keresleti piaca mind a teljes hazai, mind fővárosi viszonylatban kínálativá vált tavaly és ez 2023-ban sem változott.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta, alaposan átgondolt, megfontolt vevői döntésekkel, merész alkukkal, valamint a trendfordulóba apránként beletörődő eladói attitűddel csordogált idén az ingatlanpiac. Az otthonteremtési támogatások változásai a harmadik negyedévtől felpezsdítették az érdeklődést, ami novemberre már a tranzakciószámokban is látható nyomot hagyott. Ennek ellenére még így is 24 százalékkal kevesebb eladás zárult idén a fővárosban, mint 2022-ben.

A Duna House közvetítésével zárult tranzakciók alapján az ügyfelek a legnagyobb arányban a XIII. kerületben vásároltak maguknak otthont: 1 millió forintot meghaladó négyzetméterárat, átlagosan 54,7 millió forintot fordítottak a vevők ingatlanra, amelyek átlagosan 53 négyzetméter alapterületűek voltak.

Közölték, hogy a fővárosi rekorder XII. kerületben idén már 1,3 millió forintos négyzetméteráron kínálták a használt lakásokat, házakat a vevőknek. Az otthonteremtés a legkedvezőbb négyzetméteráron, megközelítőleg 585 ezer forintért a XX. kerületben, Pesterzsébeten oldható meg idén.

Kitértek a szélsőségekre is: ingatlanvásárlásra a legtekintélyesebb összeget, 440 millió forintot a fővárosban egy budai XII. kerületi, örökpanorámás, 170 négyzetméteres családi házra költött az új tulajdonosa. A pesti oldalon ennél 20 millió forinttal kevesebbért, 420 millió forintért, de négyzetméterenként 1 millióval kedvezőbb áron kelt el egy 274 négyzetméteres Andrássy úti lakás. A legalacsonyabb vételárat, 5 millió forintot egy XIX. kerületi, 12 négyzetméteres garzonért kért a tulajdonosa.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.