A hét adókérdése: egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van egy lakásom, amit kizárólag irodaként használok. Mint magánszemély bérbe adhatom-e saját magamnak, mint egyéni vállalkozónak a lakást vagy önmagammal nem köthetek szerződést?

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdés értelmében Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

A Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. IV. törvény 434. § (1) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

Az egyéni vállalkozó saját magával bérleti szerződést nem tud kötni, tekintettel arra, hogy nincs két jogalany. Ezért elmondható, hogy a magánszemély nem adhatja bérbe lakástulajdonát saját magának mint egyéni vállalkozónak.

Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklete szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia.

Így költségként elfogadható kiadás az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható (11. sz. mell. I/12. pont.).

A kérdést Bánházi Erika szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.

---