A hét adókérdése: vállalkozói kivét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főállású egyéni vállalkozóként havonta megfizetem a kötelező járulékokat a minimálbér után. Szja szempontjából kötelező-e minden hónapban a vállalkozói kivétet kiírni, elszámolni, mert ha ezt megteszem, akkor sok esetben negatív lesz a pénztár. Keletkezik-e valamilyen hátrány abból, ha nem számolok el vállalkozói kivétet?


Vállalkozói kivéttel kapcsolatos rendelkezéseket a Személyi jövedelemadóról szól 1995. évi CXVII törvény (Szja tv.) tartalmazza. A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja).

Az Szja tv. 16. § (4) szerint az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Az összevont adóalapba számít és az adóját az adótábla szerint kell megállapítani.

A kivét összegének nagyságáról a vállalkozó maga dönt, a személyi jövedelemadó törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget ezzel kapcsolatban. Dönthet úgy is, hogy nem “vesz ki” személyes közreműködése címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel “fizet” a saját személyes munkavégzéséért. Fontos azonban, hogy az adóévben “kivett” vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét.

A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék mértékéről rendelkező szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. tv.) határozza meg, hogy a főállású egyéni vállalkozót mely jövedelme után milyen járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint a biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a járulékalapot képező jövedelme után:

  • 10 százalék nyugdíjjárulékot,
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet.

A biztosított egyéni vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozó esetében Tbj. szerinti minimálbér: a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes 93 000 forint minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi 108.000 forint összege. 2012. január 1-jétől az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett.

Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét. Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például az egyéni vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Az Szja tv. 49/B. § (1) szerint vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. A 11. számú melléklet a) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a kivétet költségként elszámolhatja.

Fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a főállású egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a kivét összegét, azonban nincs kötelezően előírva, hogy a kivét összege mekkora legyen, mint ahogy az sem, hogy mely hónapokra számolja el.

Mivel a Tbj. törvény járulékfizetési kötelezettséget ír elő az egyéni vállalkozónak legalább a minimálbér összege után, ha a főállású egyéni vállakozó nem akar az adott hónapban költséget elszámolni – nem vesz fel kivétet – a Tbj. tv. szerinti minimálbér után akkor is fizetnie kell járulékot. A fizetett járulék összegének egy része (minimum a minimál bér után fizetendő járulék) az Szja törvény szerint a főállású egyéni vállalkozó költségei között kerül elszámolásra, amely a pénztárban kiadásként kerül elszámolásra.

Speciális helyzetben előfordulhat az az eset is, hogy miközben az egyéni vállalkozó egy adott hónapban nem számol el vállalkozói kivétet, a fizetendő járulék költségként történő elszámolása után is negatív lesz a pénztár.

A kérdést Stefán Zoltán szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.