Lassabban fogyatkoztunk – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei első félév végén 9 millió 941 ezer ember élt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám – ha lassulva is – tovább csökkent. Az InfoTandem heti infografikája.


A születések száma nagyobb mértékben, 4,5 százalékkal nőtt az idei első félévben, mint a halálozásoké (ahol csupán 0,7 százalékos emelkedést regisztráltak), így 2011 hasonló időszakához képest valamelyest lassult a természetes fogyás. Ugyanakkor ezúttal is jóval kevesebben látták meg a napvilágot, mint ahányan távoztak az élők sorából. Így a KSH előzetes adatai szerint – a 43,6 ezer születés és a 66,8 ezer halálozás eredőjeként – összességében 23,2 ezerrel tovább fogyatkozott a magyarországi népesség. A tényleges lakosságszám ennél kevésbé, mintegy 17 ezer fővel apadt, ugyanis a nemzetközi vándorlás becsült értékei pozitív szaldót mutattak. Mindezek eredőjeként a félév végén 9 millió 941 ezer ember élt az országban.

A születésszám valamennyi régióban emelkedett, a halálozásoké viszont Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon némiképp mérséklődött. Ezer élveszületésre 5,3 csecsemőhalálozás jutott.

Az év első hat hónapjában 14,38 ezer házasságot kötöttek, ami 1,7 százalékos visszaesésnek felel meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]