Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az a vállalkozás, amely 2013. január 1-jétől a kisadózást választaná, de 2012-ben evás volt, milyen szabályok mentén választhatja 2013-ra az alanyi adómentességet?
Az általános forgalmi adóról szólón 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 187. § (1) bekezdése értelmében az áfaalany jogosult a törvényi feltételek fennállása esetén alanyi adómentességet választani, melynek bevételi értékhatára 2013. január 1-jétől 6 millió forint. Az alanyi adómentesség bevételi értékhatárába kifejezetten az áfaalanyként teljesített, az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke számítandó be., tehát az eva-alanyiság időtartama alatt teljesített termékértékesítésekkel, illetve szolgáltatásnyújtásokkal szemben ezen feltétel vizsgálata nem értelmezhető az áfa-alanyiság hiányában.
Fontos kiemelni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) hatálya alól az Áfa tv. hatálya alá való visszatérés lényegében új áfa-adóalanyiságot keletkeztet. Ez az alanyi adómentesség bevételi értékhatárának vizsgálata szempontjából azt jelenti, hogy az adóalannyal – mint új áfa-alannyal – szemben kizárólag az Áfa tv. 188. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő feltételt kell vizsgálni, azaz az adóalany által teljesített, az Áfa tv. 2. § a) pont szerinti összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege nem haladhatja meg a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen a 6 millió forintos összeghatárt.
Ez esetben tehát az adóalanynak a nyilatkozata megtételének mérlegelésekor azt kell előre vetítenie, hogy a választásra vonatkozó évben – rendes működés esetén – az általa teljesített ügyleteknek az ellenértéke reális várakozás mellett a 6 millió forintot nem fogja meghaladni, melyhez az eva-alanyiság alatt, a korábbi évre vonatkozóan megszerzett bevétel mértéke szolgálhat viszonyítási alapként.
Arra tehát mindenképpen figyelni kell, hogy az alanyi adómentesség választásakor a tárgyévre vonatkozó előre vetítés kellően alátámasztott legyen, azaz utólagosan is tudja az adóalany azt igazolni, hogy a szokásos üzleti működés mellett tényleges alapja volt a választásának. Ha például az eva-alanyiság időszakában megszerzett bevétele sem haladta meg a 6 millió forintot, vagy kis mértékben haladta azt meg (pl. 6 millió 300 ezer forint), abban az esetben az adóalany ésszerű várakozással tehette meg a nyilatkozatát, míg ellenben, ha jelentős nagyságrendű a pozitív irányú eltérés, úgy a nyilatkozata kifogásolható.
Tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választáson alapul, az adóalany csak abban az esetben jogosult alanyi adómentesként eljárni, ha ezen jogállás választását az adóhatóság felé bejelentette. Az alanyi adómentesség bejelentésének szabályaira az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy alanyi adómentességet választ.
A kérdést dr. Szekeres Zsuzsanna szakértőnk válaszolta meg. Az Áfa-kalauz 2012/11. számában bővebben olvashat a kisadózásról és a pénzforgalmi áfáról is – bővebb információ és előfizetés itt.
